Ketyeg az óra: meddig lehet pótolni a hiányzó dolgokat a felvételin?

Lassan minden felvételizőnek beérkezik a nemrég megszerzett nyelvvizsga-bizonyítványa, és hamarosan meglesznek az érettségi eredmények is. Mutatjuk, meddig és hogyan pótolhatjátok a felvételiben azt, ami a jelentkezéskor nem volt még meg.

  • Csik Veronika

A legfontosabb szabály, hogy július 7-ig pótolhatjátok azokat a dokumentumokat, amiket a jelentkezési határidő után szereztetek. Alapvetően 2022. június 23-ig felszólítást kap mindenki, akinek valamilyen hiba csúszott be, a hiányok pótlására - írja a felvételi tájékoztató.

Milyen esetekben érkezik felszólítás?

Csak a jogszabályban meghatározott esetekben és hiányosságokra küldenek felszólítást nektek. Például az egyetemek által kért dokumentumok esetében az intézmény küld hiánypótlásra felhívást, nem az Oktatási Hivatal. Azt, hogy mi hiányozhat és hogyan kell kiküszöbölni a hibát, itt szedtük össze.

Mi történik, ha nem töltöm fel?

Ha a hiányt legkésőbb a hiánypótlási felszólításban megadott határidőn belül (vagy a rendelkezésre még nem álló dokumentumok esetében legkésőbb 2022. július 7-ig, az eljárás évében külföldön végzettséget szerzők esetében 2022. július 13-ig) nem pótoljátok, jelentkezési kérelmeteket az OH a rendelkezésre álló adatok és dokumentumok alapján bírálja el, vagy az eljárást meg is szüntetheti.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.