Hamarosan mindenki megtudja, hogyan sikerült az írásbeli érettségi - aztán jön a szóbeli. Ha nem úgy sikerült a vizsga, ahogy terveztétek, még javíthattok.
Alapszabály, hogy minden vizsgarészen legalább 12 százalékot kell elérnetek ahhoz, hogy átmenjetek az érettségin - írásban és szóban is. Ha valamelyik vizsgarészből nem éritek el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségire egyest kaptok. Ha viszont megvan a legalább 12 százalék, javíthattok szóban - ez alól kivétel a matek, hiszen ott középszinten alapvetően nem kell szóbelizni (a matek szóbeliről itt olvashattok el mindent).
Arról, hogy milyen lesz a szóbeli idén az egyes tárgyakból, itt írtunk le minden szabályt.
Ne feledjétek, szóban lehet javítani, de az, hogy eljutottatok a szóbeliig, nem jelenti azt, hogy automatikusan megvan a kettes (vagy a jobb jegy). A fenti szabály miatt ugyanis a szóbelin is kell legalább 12 százalék, összességben pedig 25 százalék középszinten a ketteshez. Az osztályzási szabályokat részletesen, százalékokkal és jegyekkel itt nézhetitek meg.
Mit jelent, ha nincs meg a 12 százalék írásban?
Sajnos azt, hogy nem mehettek szóbelizni, az érettségitek elégtelen. Ezt a következő vizsgaidőszakban javíthatjátok majd ki, ebben az esetben a 2022-es őszi érettségi időszakban.
Nem javíthatom ki még most?
Nem. Javító érettségit csak a folyamatban lévő érettségi vizsgát követő vizsgaidőszakban lehet tenni - írja az Oktatási Hivatal. Függetlenül a korábbi vizsgán elért részeredményektől, valamennyi vizsgarészt meg kell ismételni. Tehát olyan nincs, hogy ha az írásbelin megvolt a 12 százalék, de a szóbelin megbuktatok, akkor csak szóban kell javítanotok - minden vizsgarésznek újra neki kell futni.
Kell fizetni a javító érettségiért?
Nem, egy adott tárgyból az érettségi végzettséggel rendelkezők korábban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája ingyenes. Ha akkor sem sikerül, a harmadik vizsgáért már fizetni kell. Az idei árakat egyébként itt találjátok.
Mikor lesz az őszi érettségi?
Pontos dátum még nincs, de az biztos, hogy a jelentkezési határidő szeptember 5-e lesz majd.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
