Ha nincs meg a 25 százalék a matekérettségin, szóbelizni kell. De milyen a vizsga?

Nem sikerült olyan jól az írásbeli? Még nincs minden veszve, mutatjuk, hogyan működik a szóbeli vizsga a középszintű matekérettségin.

  • Eduline

Matekból csak azoknak kell szóbeli vizsgára menniük, akik a 100 pontos írásbelin legalább 12 százalékot szereztek, a 25 pontot azonban nem érték el.

Tehát ha az írásbelin megvan a minimum, akkor még a szóbelivel javíthattok és megmenthetitek az érettségiteket.

Milyen feladatok fordulhatnak elő a szóbelin?

A tételeknek tartalmazniuk kell három egyszerű, az elméleti anyag elsajátítását számon kérő kérdést (definíció, illetve tétel kimondását, vagy ezek közvetlen alkalmazását megkívánó egyszerű feladatot), valamint 3 feladatot. A tételt önállóan kell kifejtenetek, a vizsgáztató csak akkor kérdez közbe, ha teljesen helytelen úton indultatok el vagy nyilvánvaló, hogy elakadtatok.

Hogy működik a pontozás?

A 15 perces szóbeli vizsgáért összesen 50 pontot kaphattok, ez a következőkből áll össze:

  • elméleti kérdések: összesen 15 pont
  • három feladat: összesen 30 pont
  • Önálló teljesítményre való képesség, a feladatok logikus előadása, illetve a matematikai kommunikációs képesség: 5 pont

Milyen segédeszközöket használhattok?

A vizsgán lehet nálatok függvénytáblázat ( akár többféle is), illetve szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó és szögmérő. Fontos azonban, hogy a segédeszközök nem lesznek ott a vizsgateremben, nektek kell magatokkal vinnetek őket.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.