Több mint háromezer diák felvételizik orvosképzésre, a legtöbben a Semmelweisen tanulnának

Az idei felvételin 3051-en jelentkeztek általános orvosi szakra, a képzést 2415-en első helyen jelölték meg, 3024-en pedig államilag támogatott formában szeretnének tanulni. A fogorvosi szakot 1383 diák választotta, közülük 1373-an szintén állami ösztöndíjasként szereznének diplomát. Mindkét képzés a Semmelweis Egyetemen volt a legnépszerűbb.

  • Bezzeg Hanna

A 2022-es felvételi tíz legnépszerűbb szakjának listájára nem került fel az általános orvosi képzés, a maga 3051 jelentkezőjével a 15. legkedveltebb szaknak számít idén. A képzés körülbelül ugyanannyi jelentkezőt vonzott, mint tavaly (akkor 3100-an jelölték meg a szakot), ám jóval többet, mint az előző években: 2020-ban 2700-an, 2019-ben 2873-an, 2018-ban 2722-en, 2017-ben pedig 2780-an jelölték meg az általános orvosit.

A legtöbbben a Semmelweis Egyetem általános orvosi képzésére felvételiztek: az állami ösztöndíjas képzésre 1837-an, önköltségesre pedig 270-en próbálnak bejutni. Sok jelentkező választotta a vidéki egyetemeket is: Debrecenben államilag támogatott formában 1618-an, költségtérítéses formában 211-en kezdenék meg a tanulást, Szegeden az államilag támogatott szakot 1704-en, a költségtérítésest pedig 206-an, míg Pécsett az államis képzést 1702-en, a fizetős verziót pedig 199-en választották.

A fogorvosképzés is népszerű

A szintén osztatlan formában, szintén csak a Semmelweisen és a három nagy vidéki tudományegyetemen induló fogorvosi szakot 1383-an jelölték meg idén. A jelentkezési adatok a korábbi években is hasonlóak voltak: tavaly 1338-an, két évvel ezelőtt 1335-en jelentkeztek, míg 2018-ban 1915-en, 2017-ben pedig 1338-an jelölték meg a képzést.

A fogorvosképzést választók közül is a Semmelweis Egyetemen szeretnének tanulni a legtöbben – az államilag támogatott formát 761-en, fizetős verziót pedig 144-en választották. A Szegedi Tudományegyetemen államilag támogatott formában 644-en, költségtérítéses formában 89-en tanulnának, A Pécsi Tudományegyetemen az államilag támogatott szakot 514-en, a költségtérítésest pedig 66-an, míg a Debreceni Egyetemen az államis képzést 538-an, a fizetős verziót pedig 120-an jelölték meg.

A nagy népszerűség miatt idén is előzetes, központi ponthatárt húztak mindkét szakon: aki 380 pontnál kevesebbet gyűjt, nem kerülhet be állami ösztöndíjas formára. Persze ez a ponthatár felfelé és lefelé is mozoghat a jelentkezők számától és teljesítményétől függően, erre többször volt már példa az elmúlt években.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.