"A középszintű spanyolérettségi két írásfeladata láttán biztosan megnyugodtak a vizsgázók"

„Összességében a középszintű feladatsor nem volt könnyű, reméljük, ennek ellenére jó eredmények születnek, és a diákok a sikeres érettségi után sem fejezik be a spanyol nyelv tanulását" - mondta a középszintű spanyolérettségiről az Eduline által megkérdezett egyetemi oktató. A mai spanyol érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának.

  • Eduline

„Évről évre egyre többen tanulják a spanyol nyelvet világszerte, itthon is többszörös a túljelentkezés a spanyol két tannyelvű tagozatokra, a spanyol nyelvi előkészítő osztályokba, a spanyol nyelvet második (vagy akár harmadik) idegen nyelvként kínáló középiskolákban pedig körülbelül 10 ezer diák tanulja a nyelvet. Így nem meglepő, hogy idén spanyol nyelvből középszinten 83 helyszínen 303, emelt szinten 24 helyszínen 380 vizsgázó tett írásbeli érettségi vizsgát” – mondta az Eduline-nak Berkics Erika, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar adjunktusa.

Kiemelte, hogy az írásbeli feladatsor felépítése minden idegen nyelvből azonos, és akik az érettségire készülve megnéztek vagy meg is oldottak néhányat a korábbi évek spanyol feladatsoraiból, azoknak a feladattípusok is ismerősek voltak: hiányos szöveg kiegészítése megadott szavakkal, igaz-hamis állítások, rövidebb-hosszabb kérdésekre adott válaszok a szöveg alapján, illetve prepozíciók behelyettesítése, igeidők-igealakok, névmások használata a nyelvhelyességi feladatsorban. A spanyol írábeli vizsgákon a szövegek témái gyakran híres emberek, neves események, ünnepek, technológiai és tudományos érdekességek, egészségmegőrzés vagy az állatvilág rejtelmei, ez idén is így volt.

„Mivel a közép- és az emelt szintű vizsgán is autentikus, csak kis mértékben adaptált szövegekkel találkozik a vizsgázó, a középszintű vizsgán is már elvárt spanyol nyelvtan és szókincs elsajátításához a heti három tanórán túl sok önálló vagy informális nyelvtanulásra van szükség. Szerencsére ehhez számtalan, az interneten ingyen elérhető színvonalas spanyol nyelvű tartalom is segítséget nyújt. A feladatsorok szövegeihez hasonló szövegeket bőven találunk a spanyol vagy a latin-amerikai hírportálokon és kulturális, gasztronómiai, turisztikai, irodalmi weboldalakon; számos, nyelvtanulást segítő weboldal is van. Az elpais.com hírportált talán nem sűrűn látogatják a nyelvtanulók, de jó társ lehet a felkészülésben a muyinteresante.es weboldal a legkülönbözőbb témájú rövid cikkeivel vagy a ver-taal.com videói értést ellenőrző feladatokkal a hallásértés fejlesztéséhez” – magyarázta.

A pécsi egyetem oktatója szerint a szövegek szókincse több feladatnál nehéz volt. „A sün kedves állat, de a róla szóló szövegből az derül ki, hogy a Spanyolországban élő sünök invazív fajtának számítanak és tartásuk, szaporításuk vagy értékesítésük tilos az országban.  A termálfürdőkről szóló szöveg is megizzaszthatta a vizsgázókat, csakúgy, mint a bohócdoktorokról szóló, amelyből hiányoztak az elöljárószavak. A spanyol ünnepekről és az online tanulásról szóló szövegek nyelvtani ismeretek mérését szolgálták, megértésük elengedhetetlen volt a jó megoldáshoz” – tette hozzá.

Berkics Erika úgy véli, a középszintű vizsga két írásfeladata láttán biztosan megnyugodtak a vizsgázók, ismert témakörből merített mindegyik: az egyik egy otthonról végezhető állást hirdető cégnek írt érdeklődő levél, a másik vélemény írása egy internetes oldalra a házimunka egyenlő megosztásáról a családtagok között.

„Összességében a középszintű feladatsor nem volt könnyű, reméljük, ennek ellenére jó eredmények születnek, és a diákok a sikeres érettségi után sem fejezik be a spanyol nyelv tanulását: a továbbtanulók az egyetemen is fejleszthetik, használhatják nyelvtudásukat, évente több száz egyetemista utazik Spanyolországba Erasmus-ösztöndíjjal, és Latin-Amerikába is egyre többen eljutnak részképzésre vagy szakmai gyakorlatra” – mondta.

„Azoknak, akiknek a középiskolában nem volt lehetőségük spanyolul tanulni, vagy a megszerzett tudásukat tovább szeretnék bővíteni, a  Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara a közeljövőben egy olyan gyakorlatorientált „idegen nyelvi és interkulturális mediátor” alapképzést szeretne kínálni, amelyben a hallgatók újlatin nyelvekből – köztük spanyol nyelvből is – magas szintű nyelvtudást érhetnek el: a hat féléves képzés kezdő szintről lehetővé teszi a legalább B2-es nyelvtudás elérését, a középszintű spanyol érettségivel rendelkezők esetében pedig a nyelvtudás C1 vagy C2 szintre emelését” – emelte ki a PTE adjunktusa, hozzátéve: a modulrendszerű képzés célja, hogy a hallgatók előzetes képzettségüknek és érdeklődésüknek megfelelően eltérő súlyú képzést kapjanak mind nyelvileg, mind – a spanyol nyelv választása esetén a spanyol nyelvű kultúrák terén, valamint általános társadalomtudományi és humán műveltségi körökben.

„Tehát olyan nyelvekből is kaphatnak intenzív felkészítést, amely nyelveket nem, vagy alacsonyabb óraszámban tanultak a középiskolában, mint például az újlatin nyelvek. Mindezt annak érdekében, hogy a választott nyelvekből teljes értékű nyelvi és kulturális közvetítővé és keresett munkavállalóvá váljanak a hároméves képzés végére. A képzés kidolgozásában a Debreceni Egyetem kezdeményezését követően a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara is részt vett, és ezeken az egyetemeken lesz elérhető az érdeklődő hallgatók számára. A magas szintű és magabiztos nyelvtudás két vagy több nyelvből - sokoldalú ismeretekkel együtt - számos munkakör betöltéséhez elengedhetetlen: vállalatoknál, hazai és nemzetközi szervezeteknél, minisztériumokban, önkormányzatoknál, idegenforgalom területén és a tömegkommunikációban is” – mondta.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu