Minden, amit tudnotok kell a matekérettségiről - az összes infó egy helyen

Milyen témakörökre kell felkészülni? Hány pontot lehet szerezni egyes feladatrészekben? Milyen segédeszközöket lehet használni? Minden kérdésre válaszolunk.

  • Bezzeg Hanna

Mennyi idő lesz a vizsgára és hány pontot szerezhettek?

A középszintű, írásbeli matekérettségin 180 perc alatt összesen 100 pontot lehet szerezni. Az első feladatlapban maximum 30 pont, a második feladatrészben pedig összesen 70 pont érhető el. Emelt szinten pedig 240 percetek lesz arra, hogy 51+64 pontot, azaz összesen 115 pontot szerezzetek. A pontozásról bővebben itt olvashattok.

Friss: Halmazok és gráfok voltak az első részben, ami a szaktanár szerint nem olyan egyszerű, és használt autók és osztálylétszám a második részben.

Milyen témakörök és feladattípusok lesznek?

Az Oktatási Hivatal oldalán található vizsgaleírásból az is kiderül, hogy milyen témakörökre kell felkészülniük az érettségiző diákoknak. A feladatok között logikai, kombinatorika, algebra, valamint statisztikai számításokkal is találkozhatnak a vizsgázók. Az összes témakört itt találjátok.

A közép- és az emelt szintű matekérettségin két-két feladatsort kell kitöltenetek. Arról, hogy milyen feladattípusokra kell számítanotok a vizsga első, illetve második részében, itt olvashattok részletesebben.

Milyen segédeszközöket ne hagyjatok otthon?

A legális puskákról sem szabad megfeledkezni. Mutatjuk, hogy milyen segédeszközöket lehet használni a matekérettségin.

Mikor kell szóbelizni?

Matematikából, - ahogyan a többi érettségi tárgyból is, - 25 százaléktól van meg a kettes. Viszont akkor sem kell aggódnotok, ha nem sikerült megugranotok a minimum ponthatárt, ugyanis, ha 12 százalékot elértetek, akkor még elmehettek szóbelizni, ahol felhúzhatjátok a jegyeteket. A matek szóbeliről itt olvashattok részletesebben.

Néhány hasznos tipp és tanács

Összeszedtük, mik a leggyakoribb hibák a matekérettségin. Ezeket itt találjátok. Azt pedig, hogy milyen jótanácsokat érdemes megfogadnotok a holnapi érettségi előtt, itt nézhetitek meg.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.