"Nem irgalmatlanul nehéz a feladatsor, de volt már ennél könnyebb dolga az érettségizőknek"

Az utóbbi évekhez képest most egy kicsit nehezebb dolga lehet az középszinten érettségizőknek matekból. Az általunk megkérdezett szaktanár szerint a témakörök ugyan nem nehezek, de van pár csavar a rövid feladatokban.

  • Eduline

Friss: Halmazok és gráfok voltak az első részben, és használt autók és osztálylétszám a második részben.

Ennél láttunk már könnyebb első részt is

- mondta az Eduline által megkérdezett szaktanár a mai érettségi első feladatlapjáról. Hozzátette: vannak olyan feladatok is, ahol elég a nagyon alapfokú tudás, akár "rajzolgatással" is megoldhatóak a feladatok.

A matektanár kiemelte, idén több olyan feladat is van, ahol a diákoknak több kérdésre is válaszolniuk kell. "Idén nem a megoldás menetére lehet részpontokat kapni, hanem konkrét részkérdések vannak" - mondta. Ezen felül sok olyan feladat is bekerült az első tesztbe, ahol - vagy készen kapott vagy megrajzolandó - ábrákkal kell dolgozniuk az érettségizőknek. Illetve van valószínűségszámítás és kombinatorika is a feladatsorban, ez pedig nem minden diák kedvence - mondta az Eduline-nak. Sőt, van egy olyan feladat is, ahol bár egy könnyebb számolást kell megoldani, azonban szerepel a kérdésben az "ellentett" szó, ami nem sokszor veszik elő érettségire való készülés közben - tette hozzá. Összességében tehát azt gondolja, "az előző évekhez képest nem olyan könnyű" a mai feladatsor.

Milyen az első feladatsor?

A középszintű matekérettségi első feladatlapjában előfordulhat néhány igaz-hamis állítást tartalmazó vagy egyszerű feleletválasztós feladat is, de a feladatok többsége nyílt végű. Az első feladatlap megoldására 45 percet kapnak a diákok, ha letelik az idő, a felügyelő tanárok összeszedik a lapokat.

Ezeknek a feladatoknak a megoldásával 30 pontot lehet szerezni – több pontot ér majd a matekérettségi második, hosszabb, összetett feladatokból álló része, azzal maximum 70 pontot gyűjthetnek a vizsgázók.

Már elérhető a tegnapi matekérettségi hivatalos megoldókulcsa, a középszintű válaszokat itt, az emelt szintű javítókulcsot pedig ide kattintva nézhetitek meg.

A mai nap folyamatosan frissülő tudósítását itt követhetitek:

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.