Itt van minden, amit a töriérettségiről közép- és emelt szinten tudni kell

Lassan kezdődik a tavaszi érettségi szezon, ezért összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a töriérettségiről.

  • Bezzeg Hanna

Milyen részekből áll a vizsga?

A középszintű feladatsor egyszerű, rövid választ igénylő kérdésekkel indul, majd esszéfeladatokat kaptok. A rövid választ igénylő feladatokból összesen 12-t kell megoldani, ezek valamilyen forrás (szöveg, kép, diagram, stb.) feldolgozását várja el tőletek. Ezután jönnek a szöveges feladatok: mindig két rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladat (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) és két hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladat (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) lesz előttetek. A négy feladatból kettőt kell választanotok, egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül, egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül.

Emelt szinten is egy feladatlapot kaptok, amely két részből áll: aegyszerű, rövid választ igénylő kérdésekkel, majd szöveges feladatokkal kell megbirkózni. Utóbbiból háromféle típust tartalmaz a feladatlap: két rövid feladatot, amelyet kb. 110-130 szavas (kb. 14-18 soros) szövegben kell megoldani, két hosszú feladatot, amelyet kb. 240-290 szóban (kb. 30-36 soros) kell megoldani, illetve két komplex feladatot, amelyet kb. 290-340 szóban (kb. 36-42 soros) kell kifejteni. Mindhárom típusból egyet kell választanotok, de van egy fontos szabály: ha a választott rövid esszétek egy 1849 előtti korszakokról szól, akkor a hosszú esszének az 1849 utáni korszakokról kell szólnia (és fordítva is igaz, ez, vagyis ha a rövid esszében 1849 előtti időszakról írtok, a hosszú esszében 1849 utániról kell).

Mennyi időtök lesz?

Középszinten 180 perc alatt kell végeznetek a feladatokkal, emelt szinten 240 percetek lesz.

Hogyan pontoznak?

A középszintű és az emelt szintű írásbelin is 100 pontot lehet szerezni: 50 pontot kaphattok az egyszerű, rövid választ igénylő feladatokra, és 50 pontot az esszéfeladatokkal. Utóbbinál a következő értékelési kritériumokat veszik figyelembe: feladatmegértés, tájékozódás térben és időben, kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása, ismeretszerzés, források használata, eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikus és problémaközpontú gondolkodás. De ha a feladatmegértésre 0 pontot kaptok, akkor az egész esszé összpontszáma is 0 lesz.

Mire számíthattok a szóbelin?

Szóbelin középszinten 15, emelt szinten 20 percetek lesz. Összesen 20-22 tételből kell felkészülni. A szóbelin maximum 50 pontot érhettek el: a feladat megértése (4 pont), tájékozódás térben és időben (6 pont), kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása (10 pont), ismeretszerzés, források használata (12 pont), eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás (18 pont).

Milyen segédeszközöket használhattok?

A középszintű írásbelin történelmi atlaszt használhattok valamennyi feladathoz, emelt szinten pedig csak a második részhez – az atlaszt nektek kell bevinni. Ráadásul nem mindegy, milyen kiadványt visztek magatokkal, ha biztosra akartok menni, nézzétek meg korábbi összefoglalónkat. Az írásbelin helyesírási szótár is lesz a teremben. A szóbelin is használhattok atlaszt, azt már az iskola biztosítja.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.