Érettségizők, figyelem! Az első héten nem 8-kor, hanem 9-kor kezdődnek az írásbelik

A vizsgák első hetében nem kell majd túl korán kelniük az érettségizőknek, mert a koronavírus-járvány első hulláma idején elrendelt 9 órai vizsgakezdés idén is marad. A második héttől azonban már 8-ra kell beérni az írásbelikre.

  • Bezzeg Hanna

Május 2-án a magyarral indul a tavaszi érettségi szezon, az írásbelik egészen május 23-ig tartanak majd.

A korábbi két évhez hasonlóan idén sem reggel 8-kor, hanem 9-től kezdődnek majd a legfontosabb tárgyakból az írásbelik: a magyar, a matek, a történelem, az angol és a német érettségije is reggel 9-kor indul.

A többi tárgyból viszont marad a reggel 8 órai vizsgakezdés, vagyis a második érettségi héttől már nyolcra be kell érni az iskolába.

Ha megnéznétek, melyik tárgyból pontosan mikor szervezik meg a vizsgákat, akkor kattintsatok ide.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.