Az érettségi egyik legfontosabb kérdése: hogyan írjunk maxpontos töriesszéket?
Hogy könnyebb legyen a felkészülés az érettségire, a következő két hétben az Eduline-on szaktanárok segítségével járunk utána, hogyan lehet felpörgetni a tanulást a vizsgák előtti napokban, milyen buktatói vannak a különböző feladattípusoknak, mire érdemes odafigyelni. Cikksorozatunk harmadik részében az esszékkel foglalkozunk.
Csik Veronika
Minden évben nagyon izgalmas téma a töriérettségi kapcsán az, hogyan kell esszét írni. Az esszéírás gyakorlással fejleszthető - mondják a szakértők. A javítókulcs megnézésével az is megtanulható, hogy milyen hosszú is legyen az esszé, milyen szakszavakkal kell dolgozni és pontosan hogyan kell térben és időben elhelyezni az eseményeket. Most hoztunk egy videót, amivel hibátlanul felkészülhettek az idei érettségire akár otthonról is:
Vázlat vagy nem vázlat?
Ha úgy döntötök, hogy írtok, akkor a vázlat megírásakor nagyon fontos kiemelni, mi az, aminek mindenképpen szerepelnie kell majd a szövegben – összegzi az Eduline-nak Riskutia Tamás, a Studium Generale történelem szekciójának vezetője. Tényleg nagyon fontos látni már az esszéírás előtt, honnan, hova szeretnénk eljutni, milyen vázlatpontokon kell végig haladni.
Az is nagyon fontos, hogy nem szabad elveszni a részletekben és nem szabad nagyon sok helyre kitekinteni írás közben, hiszen gyorsan elfogynak a sorok. Azokat kell csak említeni, amikre a feladat konkrétan rákérdez. Ez egy rövid vázlatpontos felsorolással már az írás előtt összegezhető.
Mivel középszinten végig lehet atlaszt használni (emelt szinten csak a második részhez), ez is segítség lehet – viszont nem szabad az atlaszhasználatban sem elveszni. A keresgéléssel hosszú percek veszhetnek el, így érdemes előre átnézni és megismerni a töriatlaszt. Esetleg a népszerű témákhoz tartozó térképeket külön megéri kikutatni, bár nem tudjuk pontosan mi lesz az idei vizsgában, a slágertémák most is megvannak.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
