Idén is több ezren használták ki a "kiskaput" a felvételin, egyre népszerűbbek a kétéves képzések

Kicsivel ugyan, de emelkedett a felsőoktatási szakképzésre jelentkezők száma az idei egyetemi felvételin. Azok, akik bevállalják a kétéves képzést, nem csak könnyebben juthatnak be a felsőoktatásba, de később az alapszakos felvételin is könnyítést kapnak.

  • Csik Veronika

A tavalyi 11 004-ről idén 11 351-re emelkedett a felsőoktatási szakképzésre (FOSZK) jelentkezők száma. A lassú, de folyamatos emelkedés egyik oka szinte biztos, hogy a felvételi követelmények szigorítása: 2020 óta legalább egy emelt szintű érettségit kell tenniük azoknak, akik alap- vagy osztatlan szakra szeretnének bekerülni. A felsőoktatási szakképzésen viszont nincs ilyen feltétel, sőt később könnyebben lehet bejutni alap- és osztatlan képzésre is. Nem véletlen, hogy míg 2020-ban alig 10 ezres jelentkezői létszámot könyvelhettek el ezek a képzések, idén már jóval 11 ezer felett van a felvételizők száma.

A felsőoktatási szakképzés érdekes hibrid: a kétéves, "szakmaközpontú" képzéseket az egyetemek és főiskolák indítják, de elvégésükért nem jár diploma, csak felsőfokú szakképzettség. Felsőoktatási szakképzések nem minden tanulmányi területen vannak, bölcsész-, jogi, természettudományos vagy társadalomtudományi karokon hiába keresünk ilyet, és a nagyobb tudományegyetemekre sem jellemző, hogy hirdetnek ilyen képzéseket.

A lényeg a pontozás

A felsőoktatási szakképzésre gyakorlatilag ugyanazok a felvételi és jelentkezési határidők, eljárási szabályok vonatkoznak, mint az alapképzésekre. A pontszámítási szabályok viszont több helyen is komolyan eltérnek az alap- vagy osztatlan képzésekétől.

Komoly könnyítést kapnak azok, akik ilyen képzésre jelentkeznek: a minimumponthatár nem 280, hanem 240 pont, ráadásul az összpontszámot háromféleképpen is ki lehet számolni, amelyek közül mindig a legelőnyösebbet választják. Ezekhez a szakokhoz emelt szintű érettségi sem kell - és ez fontos tényező azoknak, akik a 2020 óta érvényes felvételi követelmény miatt aggódnak.

Ráadásul 2021-ben tovább puhított az egyetemi-főiskolai felvételi szabályain a kormány: a diplomások mellett idén már a felsőoktatási szakképzést végzettek is „felmentést” kaptak a kötelező emelt szintű érettségi alól.

Tehát azoknak, akik elvégeztek egy kétéves FOSZK-os képzést, és továbbtanulnának alap- és osztatlan képzésen, nem kell emelt szintű érettségit tenniük, a pontszámukat a felsőoktatási szakképzési oklevelük minősítése alapján is meghatározhatják.

Tehát az érettségi eredmények, középiskolai jegyek sem számítanak (igaz, ez utóbbiról külön kell döntenie a felsőoktatási intézményeknek, ám számos népszerű modellváltó és magánegyetem rábólintott). Igaz, az oklevél beszámítása csak szakirányú továbbtanulásnál opció.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.