Emelt érettségiért nyelvvizsga? Mutatjuk, mi a kapcsolat köztük

Fontos kérdésekre válaszolunk, most kiderül, "kiváltható-e" a nyelvvizsga emelt szintű érettségivel és fordítva.

  • Bezzeg Hanna

Az első és legfontosabb tisztázandó szabály, hogy az egyetemi-főiskolai felvételiben a nyelvvizsgával nem válthatjátok ki az emelt szintű érettségit, fordítottjára viszont van lehetőség, persze bizonyos feltételeknek eleget kell tennetek.

Hogyan váltható ki a nyelvvizsga emelt szintű érettségivel?

Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint, amennyiben idegen nyelvből emelt szinten vizsgáztok és sikeresen teljesítetek minden vizsgarészt, akkor vizsgátok

  • ha legalább 60 százalékot elért, középfokú (B2) komplex típusú,
  • ha 40-59 százalékot ért el, alapfokú (B1) komplex típusú

államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak számít, amely az érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány záradékába kerül be, és egyenértékű bármely magyar nyelvvizsgaközpont "kemény fedeles" bizonyítványával.

Mi vonatkozik a két tanítási nyelvű oktatásban tanulókra?

A két tanítási nyelvű iskolákban tanulók érettségije felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsgával egyenértékű, amennyiben

  • a célnyelvből tett emelt szintű érettségin legalább 60 százalékot ért el
  • az adott nyelven pedig még legalább másik két vizsgatárgyból sikeres középszintű vizsgát tett.

Hány pontot ér a nyelvvizsga a felvételin?

A felsőoktatási felvételin összesen szerezhető 100 többletpontből maximum 40-et kaphattok a nyelvtudásotokért. Egy középfokú nyelvvizsgáért 28 pont jár, egy felsőfokú pedig 40 pontot ér, viszont összességében 40 pontnál nem kaphattok többet, hiába van több közép- vagy felsőfokú bizonyítványotok.

Pluszpont csak a komplex nyelvvizsgáért jár, – azaz önmagában egy szóbeli vagy írásbeli nem elegendő a pluszpontok megszerzéséhez – egy kivétellel: ha szakértői véleményt kaptatok arról, hogy sajátos nevelési igényetek miatt nem tudtok komplex vizsgát szerezni, egy "fél nyelvvizsgáért" is megkaphatjátok a 28 vagy 40 pontot.

Nagyon fontos, hogy ha egy és ugyanazon idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosultak lennétek többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számotokra kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapjátok meg. Ez mit jelent a gyakorlatban? Ha angolból emelt szintűztök és megvannak a fent említett feltételek, akkor nem kaphattok érte plusz 50 (emelt szintű miatt) és 28 pontot (a nyelvvizsga miatt) - azt azonban nem ti döntitek el, miért kéritek a pontot, a rendszer automatikusan kiszámolja nektek. A ti feladatotok csupán annyi, hogy megadjatok minden szükséges adatot.

A nyelvtudásotok igazolására semmilyen dokumentumot nem kell feltöltenetek, ha a nyelvvizsga-bizonyítványotokat 2003. január 1. után szereztétek, ezeket az Oktatási Hivatal egy külön adatbázisból ellenőrzi.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.