Felvételi pontszámítás: minden, amit az érettségiről tudni kell

Bár a jelentkezési határidő már lejárt, a pontszámítási hajrá csak most kezdődik, mutatjuk, hogyan számolják az érettségi eredményeiteket idén.

  • Eduline

Ha végzősként felvételiztek idén, akkor nagyon fontos része lesz a pontjaitoknak a májusi érettségi. Mutatjuk, hogy pontosan hogyan és milyen eredmények számítanak bele.

Miből számolják a pontokat?

Az érettségi pontokat főszabályként két érettségi százalékos eredményéből számítják ki, összegük legfeljebb 200 pont lehet (mivel tárgyanként maximum 100–100 pont kapható). Azt, hogy az egyes szakokon mi ez a két vizsgatárgy, itt nézhetitek meg - sok képzésen ugyanis kötelező érettségiket kell teljesíteni, emelt vagy középszinten. Persze idén is vannak olyan szakok, ahol bármilyen érettségit elfogadnak. Ezeknek a listáját itt találjátok.

Hogyan jönnek ki a százalékok?

Az érettségi pontok számításakor az emelt szintű és a középszintű érettségi vizsgán elért százalékos eredményt névértéken veszik figyelembe. Ez azt jelenti, hogy például a középszintű 78% és az emelt szintű 78% is 78 pontot ér. Tehát a jegyeknek - elégséges (2), közepes (3), jó (4), jeles (5) - nincs szerepük. Az emelt szintű vizsga teljesítését többletpontokkal kell értékelni - erről itt írtunk bővebben.

A felvételi pontjaitokat két módszerrel lehet kiszámítani: vagy a tanulmányi és az érettségi pontszámot adják össze, vagy az érettségi pontszámotokat duplázzák meg. A két módszer közül automatikusan azt alkalmazzák, amelyik számotokra előnyösebb. A pontszámításról itt olvashattok részletesebben.

A 2022-es érettségivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.