Felvételi pontszámítás: minden, amit az érettségiről tudni kell

Bár a jelentkezési határidő már lejárt, a pontszámítási hajrá csak most kezdődik, mutatjuk, hogyan számolják az érettségi eredményeiteket idén.

  • Eduline

Ha végzősként felvételiztek idén, akkor nagyon fontos része lesz a pontjaitoknak a májusi érettségi. Mutatjuk, hogy pontosan hogyan és milyen eredmények számítanak bele.

Miből számolják a pontokat?

Az érettségi pontokat főszabályként két érettségi százalékos eredményéből számítják ki, összegük legfeljebb 200 pont lehet (mivel tárgyanként maximum 100–100 pont kapható). Azt, hogy az egyes szakokon mi ez a két vizsgatárgy, itt nézhetitek meg - sok képzésen ugyanis kötelező érettségiket kell teljesíteni, emelt vagy középszinten. Persze idén is vannak olyan szakok, ahol bármilyen érettségit elfogadnak. Ezeknek a listáját itt találjátok.

Hogyan jönnek ki a százalékok?

Az érettségi pontok számításakor az emelt szintű és a középszintű érettségi vizsgán elért százalékos eredményt névértéken veszik figyelembe. Ez azt jelenti, hogy például a középszintű 78% és az emelt szintű 78% is 78 pontot ér. Tehát a jegyeknek - elégséges (2), közepes (3), jó (4), jeles (5) - nincs szerepük. Az emelt szintű vizsga teljesítését többletpontokkal kell értékelni - erről itt írtunk bővebben.

A felvételi pontjaitokat két módszerrel lehet kiszámítani: vagy a tanulmányi és az érettségi pontszámot adják össze, vagy az érettségi pontszámotokat duplázzák meg. A két módszer közül automatikusan azt alkalmazzák, amelyik számotokra előnyösebb. A pontszámításról itt olvashattok részletesebben.

A 2022-es érettségivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.