Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
- Mindenkinek kötelező az emelt szintű érettségi?
Ha alapképzésre és osztatlan képzésre jelentkeztek akkor igen, legalább egy emelt szintű érettségi kötelező. Fontos: egyes szakokon két emelt szintű érettségit kérnek (ilyen például az általános orvosi), vagy előre meghatározott tárgyakból fogadnak el ilyen vizsgát (például hiába érettségiztek tesiből emelt szinten, ha orvosira jelentkeztek, ezzel nem pipáljátok ki ezt a felvételi követelményt). Az idei érettségi követelményeket szakonként itt nézhetitek meg.
De van néhány kivétel. Nem kell emelt szintű érettségi, ha:
1. olyan képzésre jelentkeztek, amelyen a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján kalkulálják – ilyen például az edző és szakoktató alapszak, a művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, valamint azok az egy- és kétszakos, osztatlan tanárképzések, ahol csak gyakorlati vizsga van,
2. van már egy diplomátok. Ha valaki korábban már megszerzett egy diplomát, de 2022-től újra szeretne egyetemre járni, nem kell újra nekifutnia az érettséginek. A diplomásokra vonatkozó szabályokra lentebb kitérünk.
3. Jártatok már felsőoktatási szakképzésre. A pontszámaitokat a felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevél minősítése alapján határozzák meg (igaz, ez utóbbiról külön kell döntenie a felsőoktatási intézményeknek, ám számos népszerű modellváltó és magánegyetem rábólintott).
4. Ha most jelentkeztek kétéves (diplomát nem adó) felsőoktatási szakképzésre, akkor sem kell emelt szintű érettségi. Sőt, ezeken a szakokon a minimumponthatár is alacsonyabb. Részleteket itt olvashattok.
Itt a lista: ezekből a tárgyakból érettségizhettek idén emelt szinten
- (Ha) kötelező az emelt szintű érettségi, jár érte többletpont is?
Alapképzéseken, osztatlan szakokon és felsőoktatási szakképzésen emelt szintű érettségiért vizsgatárgyanként 50 többletpontot, összesen 100 pontot kaphattok. Ezekre a pluszpontokra azonban csak akkor vagytok jogosultak, ha legalább 45 százalékos vizsgát írtatok, illetve az adott tárgyból az érettségi kötelező vagy választható. Ebben a listában nemcsak azt nézhetitek meg, hogy mi az elvárás a választott szakotokon, hanem azt is, mit számítanak be.
- Kötelező a nyelvvizsga a felvételihez?
Nem. A nyelvvizsga eredetileg a 2020-as felvételitől lett volna kötelező minden felvételizőnek, azonban 2019-ben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a HÖOK-kal és más szervezettekkel való egyeztetés után javasolta a kormánynak, a követelmény kerüljön ki a felvételi elvárások közül. Így is lett: a kötelező középfokú nyelvvizsga már nem feltétele a sikeres felvételinek.
- Kell fizetni a jelentkezésért?
Alapvetően nem. Jíjmentesen nyújthattok be a jelentkezést, de a jelentkezési helyek számától függően lehet, hogy kiegészítő eljárási díjat kell fizetnetek. Három képzés megjelölésére díjmentesen van lehetőség, a további jelentkezési helyekért 2000-2000 forintot kell fizetnetek.
Arról, hogy az érettségi mennyibe kerül, és a vizsgáért kinek kell fizetnie, itt olvashattok el mindent.
- Mi az a minimumponthatár?
A minimumponthatár az a ponthatár, amelyet mindenképpen el kell érnetek - ha ennél kevesebb pontot szereztek, nem tanulhattok a felsőoktatásban sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában.
Ez a határ alap- és osztatlan képzésen 280 pont, mesterképzésen 50, felsőoktatási szakképzésben 240 pont.
- Mi az az előzetes vagy központi ponthatár?
2022-ben is több népszerű szakon állapítottak meg előzetes ponthatárokat, ilyen például a kereskedelem és marketing, a kommunikáció- és médiatudomány, az általános orvosi, a gazdálkodási és menedzsment - ezek teljes listáját itt nézhetitek meg.
Fontos: ezeken a szakokon csak akkor szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha elérik ezt a ponthatárt, függetlenül attól, melyik egyetem ilyen képzésére jelentkeztek. Az is nagyon fontos, hogy az elmúlt években többször volt példa arra, hogy az előzetes ponthatárokon változtattak, legtöbbször a jelentkezők száma és teljesítménye miatt emelkedett a bekerülési ponthatár, de arra is volt már példa, hogy a végleges ponthatár alacsonyabb lett az előzetesnél.
- Diplomás vagyok, újra kell érettségiznem?
A felsőfokú oklevéllel kiválthatjátok az alap- és osztatlan szakokon kötelező emelt szintű érettségit. A friss felvételi tájékoztató úgy fogalmaz, hogy a felsőfokú oklevéllel rendelkező jelentkezőket az oklevél minősítése alapján is rangsorolhatják. Az oklevélért a minimumpontszám – azaz felsőoktatási szakképzésen 240, alapképzésen 280 pont – és 400 pont közötti értéket állapíthatnak meg. Ehhez adódnak hozzá a jelentkező többletpontjai. A részleteket itt találjátok.
- Mesterképzésre jelentkeznék - mi az a kreditelismertetés?
Mesterképzésre akkor kerülhettek be, ha legalább alapszakos (vagy legalább főiskolai) diplomátok van. A diploma azonban önmagában még nem feltétlenül elég ahhoz, hogy egy adott mesterképzésre bekerüljetek. Minden mesterképzés képzési és kimeneti követelményében megtaláljátok, hogy a belépéshez milyen diplomákat fogadnak el előzményként, ezt a felvi.hu táblázatában is megnézhetitek.
Ha olyan szakon szereztek oklevelet, amely az adott mesterképzésen teljes kreditérték beszámításával elfogadható, akkor nincs szükség külön vizsgálatra, csak be kell nyújtanotok az oklevelet és a jelentkezéshez szükséges, az intézményi meghirdetésekben meghatározott dokumentumokat. Ha más szakon, kreditelismerési eljárásra lehet szükség. Itt vannak a részletek.
- Megszűntek az OKJ-s képzések. Így is jár értük pluszpont a felvételin?
Fontos, hogy a többletpontot csak akkor kaptok, ha megfelelően igazoljátok a szakképesítéseteket: a szakképesítés igazolására kizárólag a Magyarországon szerzett OKJ-bizonyítvány és 2021 májusában kiállított középfokú szakképzettséget tanúsító oklevél és ugyanezen időponttól kezdődően szakgimnáziumban kiállított képesítő bizonyítvány fogadható el. A másik fontos szabály, ha olyan szakon tanultok tovább, ahol az adott az adott bizonyítványt elfogadják - ezt itt nézhetitek meg.
- Miért jár még többletpont?
Mivel rengeteg módon szerezhettek pluszpontokat idén is, erre egy külön cikket szenteltünk - itt éritek el.
- Hogyan számolhatjátok ki a pontjaitokat?
Mielőtt elkezdenétek a számolgatást, érdemes elolvasni, pontosan hogyan változtak 2022-ben a pontszámítási szabályok - itt találjátok cikkünket. Viszonyításképp azt is érdemes lehet megnézni, tavaly milyen ponthatárokkal lehetett bekerülni az egyes szakokra - ezt itt nézhetitek meg egyetemekre, főiskolákra bontva. Ha ezzel megvagytok, akkor itt eléritek az Eduline idei kalkulátorát. (ne felejtsétek megnyitni hozzá a használati útmutatót.)
- Idén is lehet duplázni?
Igen, idén is kétféleképpen lehet a felvételi pontokat kiszámítani. Az első: az 500 pont a tanulmányi pontok (maximum 200) pont és az érettségi pontok (maximum 200 pont) összegéből áll, hozzáadva a többletpontokat (maximum 100 pont). A másik módszer (népszerű nevén a duplázás) az érettségi pontok kétszerezését jelenti (maximum 400 pont), hozzáadva a többletpontokat (maximum 100 pont) - így szintén elérhető a maximális 500 pont. Itt vannak a részletek.
- Bekerülhetek az egyetemre gyengébb középiskolai jegyekkel?
Be, matematikai esélye mindig van, a fent említett duplázással. Ha így számolják a pontjaitokat, akkor csak az érettségi eredményeiteket veszik figyelembe, így akkor is lehet esélyetek, ha a középiskolai jegyeitek közepesek, de az érettségi jól sikerül. Tehát ha most belehúztok, elég „csak” az érettségiket nagyon jól megírni, és nem számít az, hogy esetleg nem ment a matek tizenegyedikben vagy nincsenek túl jó jegyeitek természettudományos tárgyakból.
- Mi az a kapacitás?
Minden egyetemnek, főiskolának van egy ún. kapacitásszáma, amely az állami ösztöndíjas és az önköltséges hallgatók összlétszámát takarja, vagyis összesen ennyi elsőévest tud felvenni az adott felsőoktatási intézmény. Az egyes szakok minimális és maximális kapacitását a Felvin, az adott képzésnél nézhetitek meg, a mesterképzéseknél külön-külön az ösztöndíjas és az önköltséges képzésre is. Mi a helyzet a idén az egyetemeken? Itt nézhetitek meg a cikksorozatunk többi részét.
