Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Bár a 2022-es felvételi ponthatárok meghúzásáig még majdnem fél évet kell várni, vannak olyan ponthatárok, amelyeket már most tudunk. Mutatjuk, mivel számolhattok.
A minimumponthatár: 50-240-280
A felvételi egyik alapfeltétele. Ha a pontszámotok nem éri el a minimumponthatárt, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg a tanulmányaitokat. A minimumponthatárok képzéstípusonként eltérők:
- alap- és osztatlan képzésen: 280 pont
- felsőoktatási szakképzésen: 240 pont
- mesterképzésen: 50 pont
Mi az az előzetes ponthatár?
Előzetes ponthatárt több tucat népszerű szakon húztak idén is: ezeken a képzéseken csak akkor szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha ezt a limitet eléri a pontszámotok. Ilyen szak például a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvosi, a kommunikáció- és médiatudomány vagy a turizmus és vendéglátás.
Korábban írtunk arról, hogy a 2021-eshez képest csak a gyógyszerészképzés előzetes ponthatára változott, és ennek sokan örülhetnek: 20 ponttal alacsonyabban, 360 pontnál húzták meg az előzetes ponthatárt. Fontos: az elmúlt években többször előfordult, hogy néhány szakon ennél végül magasabb vagy alacsonyabb ponthatárt húztak a jelentkezők száma és teljesítménye alapján.
Itt nézhetitek meg az összes előzetes ponthatárt:
Mikor derülnek ki a végleges ponthatárok?
A végleges ponthatárokat július 21-én hozzák majd nyilvánosságra, ekkor derül ki, melyik szakra kerültök be. A ponthatár értelemszerűen egy szakon sem lehet alacsonyabb a minimumponthatárnál, de több tényező határozza majd meg: az adott szak kapacitásszáma (vagyis hogy hány hallgatót vehet fel egy adott egyetem, főiskola a képzésre), a jelentkezők száma és teljesítménye. A tavalyi ponthatárokat itt nézhetitek meg.
A 2022-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).