Bár a 2022-es felvételi ponthatárok meghúzásáig még majdnem fél évet kell várni, vannak olyan ponthatárok, amelyeket már most tudunk. Mutatjuk, mivel számolhattok.
A minimumponthatár: 50-240-280
A felvételi egyik alapfeltétele. Ha a pontszámotok nem éri el a minimumponthatárt, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg a tanulmányaitokat. A minimumponthatárok képzéstípusonként eltérők:
- alap- és osztatlan képzésen: 280 pont
- felsőoktatási szakképzésen: 240 pont
- mesterképzésen: 50 pont
Mi az az előzetes ponthatár?
Előzetes ponthatárt több tucat népszerű szakon húztak idén is: ezeken a képzéseken csak akkor szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha ezt a limitet eléri a pontszámotok. Ilyen szak például a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvosi, a kommunikáció- és médiatudomány vagy a turizmus és vendéglátás.
Korábban írtunk arról, hogy a 2021-eshez képest csak a gyógyszerészképzés előzetes ponthatára változott, és ennek sokan örülhetnek: 20 ponttal alacsonyabban, 360 pontnál húzták meg az előzetes ponthatárt. Fontos: az elmúlt években többször előfordult, hogy néhány szakon ennél végül magasabb vagy alacsonyabb ponthatárt húztak a jelentkezők száma és teljesítménye alapján.
Itt nézhetitek meg az összes előzetes ponthatárt:
Mikor derülnek ki a végleges ponthatárok?
A végleges ponthatárokat július 21-én hozzák majd nyilvánosságra, ekkor derül ki, melyik szakra kerültök be. A ponthatár értelemszerűen egy szakon sem lehet alacsonyabb a minimumponthatárnál, de több tényező határozza majd meg: az adott szak kapacitásszáma (vagyis hogy hány hallgatót vehet fel egy adott egyetem, főiskola a képzésre), a jelentkezők száma és teljesítménye. A tavalyi ponthatárokat itt nézhetitek meg.
A 2022-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
