Felvételizők, figyelem! Ilyenek lesznek a 2022-es előzetes és minimumponthatárok

Bár a 2022-es felvételi ponthatárok meghúzásáig még majdnem fél évet kell várni, vannak olyan ponthatárok, amelyeket már most tudunk. Mutatjuk, mivel számolhattok.

  • Eduline

A minimumponthatár: 50-240-280

A felvételi egyik alapfeltétele. Ha a pontszámotok nem éri el a minimumponthatárt, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg a tanulmányaitokat. A minimumponthatárok képzéstípusonként eltérők:

- alap- és osztatlan képzésen: 280 pont

- felsőoktatási szakképzésen: 240 pont

- mesterképzésen: 50 pont

Mi az az előzetes ponthatár?

Előzetes ponthatárt több tucat népszerű szakon húztak idén is: ezeken a képzéseken csak akkor szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha ezt a limitet eléri a pontszámotok. Ilyen szak például a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvosi, a kommunikáció- és médiatudomány vagy a turizmus és vendéglátás.

Korábban írtunk arról, hogy a 2021-eshez képest csak a gyógyszerészképzés előzetes ponthatára változott, és ennek sokan örülhetnek: 20 ponttal alacsonyabban, 360 pontnál húzták meg az előzetes ponthatárt. Fontos: az elmúlt években többször előfordult, hogy néhány szakon ennél végül magasabb vagy alacsonyabb ponthatárt húztak a jelentkezők száma és teljesítménye alapján.

Itt nézhetitek meg az összes előzetes ponthatárt:

Mikor derülnek ki a végleges ponthatárok?

A végleges ponthatárokat július 21-én hozzák majd nyilvánosságra, ekkor derül ki, melyik szakra kerültök be. A ponthatár értelemszerűen egy szakon sem lehet alacsonyabb a minimumponthatárnál, de több tényező határozza majd meg: az adott szak kapacitásszáma (vagyis hogy hány hallgatót vehet fel egy adott egyetem, főiskola a képzésre), a jelentkezők száma és teljesítménye. A tavalyi ponthatárokat itt nézhetitek meg.

A 2022-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.