Összeszedtük, milyen dokumentumokat kell feltölteniük az e-felvételi rendszerébe az egyetemekre, főiskolákra jelentkezőknek.
Milyen dokumentumokra van szükség a jelentkezéshez?
Kötelező feltölteni a 2006. január 1. előtt Magyarországon szerzett érettségi bizonyítványt, a külföldön vagy Magyarországon működő, külföldi rendszerben szerzett érettségi bizonyítványt, a 2005-ben szerzett érettségi tanúsítványt, a 2006. február 1. előtt szerzett magyar felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelet, külföldi felsőfokú oklevelet, a felvételi eljárás kiegészítő díjának igazolását (banki átutalás esetén) és az érettségi vizsgatárgy-megfeleltetési kérelmet.
Emellett be kell nyújtanotok a pontszámításhoz vagy többletpontokhoz szükséges dokumentumaitokat is, mint a középiskolai bizonyítványt és a középfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet, vagy a sporteredmény és a hátrányos helyzet igazolását. A további részleteket itt találtok.
Meddig kell feltölteni a dokumentumokat?
Ami már megvan, azt a jelentkezéskor fel kell töltenetek az E-felvételi rendszerébe. A jelentkezés után megszerzett dokumentumokat július 7-ig tölthetitek fel, ha pedig külföldi érettségi bizonyítvánnyal vagy felsőfokú oklevéllel rendelkeztek, azokat július 13-ig pótolhatjátok.
Milyen formában kell elküldeni a dokumentumokat?
A dokumentumokat egyféleképpen (vagy postai úton, vagy elektronikusan), egy példányban kell feltöltenetek. Ha elektronikus formában töltitek fel a dokumentumokat, a pdf vagy a jpg fájlformátumot válasszátok, és ellenőrizzétek a szkennelés minőségét is. Fontos, hogy minden információ jól olvasható legyen.
Nem kell feltölteni az E-felvételi rendszerébe
- a 2003. január 1. után szerzett, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványotokat, csupán annak adatait kell rögzíteni a rendszerben
- a 2006. január 1. után kibocsátott magyar rendszerű érettségi bizonyítványt vagy tanúsítványt, illetve felsőfokú végzettséget igazoló oklevelet
- a 2006. január 1. után szerzett, szakirányú továbbképzést igazoló oklevelet
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
