Összeszedtük, milyen dokumentumokat kell feltölteniük az e-felvételi rendszerébe az egyetemekre, főiskolákra jelentkezőknek.
Milyen dokumentumokra van szükség a jelentkezéshez?
Kötelező feltölteni a 2006. január 1. előtt Magyarországon szerzett érettségi bizonyítványt, a külföldön vagy Magyarországon működő, külföldi rendszerben szerzett érettségi bizonyítványt, a 2005-ben szerzett érettségi tanúsítványt, a 2006. február 1. előtt szerzett magyar felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelet, külföldi felsőfokú oklevelet, a felvételi eljárás kiegészítő díjának igazolását (banki átutalás esetén) és az érettségi vizsgatárgy-megfeleltetési kérelmet.
Emellett be kell nyújtanotok a pontszámításhoz vagy többletpontokhoz szükséges dokumentumaitokat is, mint a középiskolai bizonyítványt és a középfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet, vagy a sporteredmény és a hátrányos helyzet igazolását. A további részleteket itt találtok.
Meddig kell feltölteni a dokumentumokat?
Ami már megvan, azt a jelentkezéskor fel kell töltenetek az E-felvételi rendszerébe. A jelentkezés után megszerzett dokumentumokat július 7-ig tölthetitek fel, ha pedig külföldi érettségi bizonyítvánnyal vagy felsőfokú oklevéllel rendelkeztek, azokat július 13-ig pótolhatjátok.
Milyen formában kell elküldeni a dokumentumokat?
A dokumentumokat egyféleképpen (vagy postai úton, vagy elektronikusan), egy példányban kell feltöltenetek. Ha elektronikus formában töltitek fel a dokumentumokat, a pdf vagy a jpg fájlformátumot válasszátok, és ellenőrizzétek a szkennelés minőségét is. Fontos, hogy minden információ jól olvasható legyen.
Nem kell feltölteni az E-felvételi rendszerébe
- a 2003. január 1. után szerzett, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványotokat, csupán annak adatait kell rögzíteni a rendszerben
- a 2006. január 1. után kibocsátott magyar rendszerű érettségi bizonyítványt vagy tanúsítványt, illetve felsőfokú végzettséget igazoló oklevelet
- a 2006. január 1. után szerzett, szakirányú továbbképzést igazoló oklevelet
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
