Hány pluszpontot érnek a nyelvvizsgák a 2022-es felvételin? Mutatjuk a friss szabályokat.
A felsőoktatási felvételin összesen 100 többletpontot gyűjthettek, ebből maximum 40-et kaphattok a nyelvtudásotokért. Egy középfokú nyelvvizsgáért 28 pont jár, egy felsőfokú pedig 40 pontot ér. A szabály szerint 40 pontnál nem kaphattok többet, hiába van több közép- vagy felsőfokú bizonyítványotok.
Fontos, hogy komplex vizsgát kell tenni, önmagában egy szóbeli vagy írásbeli nem elegendő a pluszpontok megszerzéséhez. Van azonban egy kivétel: ha szakértői véleményt kaptatok arról, hogy sajátos nevelési igényetek miatt nem tudtok komplex vizsgát szerezni, egy "fél nyelvvizsgáért" is megkaphatjátok a 28 vagy 40 pontot.
Vannak olyan képzések, ahol nem adnak pluszpontot a nyelvvizsgáért, mert kizárólag a gyakorlati vizsga eredménye alapján rangsorolják a jelentkezőket. Ilyen az edző és a szakoktatói alapképzés, a művészet, művészetközvetítés területéhez tartozó szakok és a művészeti tanárképzés.
A nyelvtudásotok igazolására semmilyen dokumentumot nem kell feltöltenetek, ha a nyelvvizsga-bizonyítványotokat 2003. január 1. után szereztétek, ezeket az Oktatási Hivatal egy külön adatbázisból ellenőrzi.
A külföldi nyelvvizsgát honosíttatni kell, ennek menetét itt találjátok. Van azonban néhány olyan vizsgaközpont, amelynek a nyelvvizsgáját honosítás nélkül is elfogadják a jelentkezéskor, ilyenek a Cambridge Assessment English (ha a bizonyítványt 2020. december 24. után állították ki) vagy a Goethe Institut (ha a nyelvvizsgátokat 2021. október 21. után szereztétek).
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
