Felvételi 2022: mutatjuk, hány többletpontot szerezhettek összesen

Mi mindenért jár a többletpont, mennyit gyűjthettek összesen a 2022-es felvételin? Jöjjenek a válaszok!

  • Eduline

Az egyetemi felvételin összesen 100 többletpont szerezhettek:

  • emelt szintű érettségi vizsgaeredményért (ha abból számítható érettségi pont),
  • nyelvtudásért,
  • esélyegyenlőségért,
  • felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért,
  • tanulmányi és művészeti versenyeredményekért,
  • szakképesítésért
  • sporteredményért
  • önkéntes katonai szolgálatért

Azt azonban fontos tudnotok, hogy maximum 100 többletpont jár, így akkor sem kaphattok többet, ha különböző jogcímeken több pont is összeadódna. Azaz hiába van két emelt szintű érettségitek 50-50 pontért és egy felsőfokú nyelvvizsgátok 40 pontért, maximum 100 pontot vihettek magatokkal az egyetemre. A részletes szabályokat, pontszámokat itt nézhetitek meg.

Persze az összes pluszpontot a megfelelő dokumentummal kell igazolnotok, ezt a jelentkezéssel egyidejűleg, az E-felvételi felületén tehetitek majd meg. A szabály alól kivételt jelentenek a nyelvvizsgák, ebben az esetben ugyanis elegendő a bizonyítványotok adatait rögzíteni a rendszerben, az Oktatási Hivatal a nyelvvizsga anyakönyi nyilvántartásban ellenőrzi a hitelességet.

Van, ahol nem számít a többletpont

Fontos, hogy az edző és a szakoktató alapszakokon, a művészet és a művészetközvetítés képzési területhez tartozó alapszakokon, valamint az osztatlan egyszakos és kétszakos – a fenti alapképzéseken alapuló – osztatlan tanárképzéseken nem jár többletpont, itt ugyanis kizárólag a gyakorlati vizsga eredménye adja a végső pontszámot. Van azonban egy kivétel: ha a kétszakos osztatlan tanárképzés egyik szakján jelentkezési feltétel az emelt szintű érettségi, mert ebben az esetben az azért járó többletpontokat megkapja a jelentkező.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.