Felvételi 2022: mutatjuk, hány többletpontot szerezhettek összesen

Mi mindenért jár a többletpont, mennyit gyűjthettek összesen a 2022-es felvételin? Jöjjenek a válaszok!

  • Eduline

Az egyetemi felvételin összesen 100 többletpont szerezhettek:

  • emelt szintű érettségi vizsgaeredményért (ha abból számítható érettségi pont),
  • nyelvtudásért,
  • esélyegyenlőségért,
  • felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért,
  • tanulmányi és művészeti versenyeredményekért,
  • szakképesítésért
  • sporteredményért
  • önkéntes katonai szolgálatért

Azt azonban fontos tudnotok, hogy maximum 100 többletpont jár, így akkor sem kaphattok többet, ha különböző jogcímeken több pont is összeadódna. Azaz hiába van két emelt szintű érettségitek 50-50 pontért és egy felsőfokú nyelvvizsgátok 40 pontért, maximum 100 pontot vihettek magatokkal az egyetemre. A részletes szabályokat, pontszámokat itt nézhetitek meg.

Persze az összes pluszpontot a megfelelő dokumentummal kell igazolnotok, ezt a jelentkezéssel egyidejűleg, az E-felvételi felületén tehetitek majd meg. A szabály alól kivételt jelentenek a nyelvvizsgák, ebben az esetben ugyanis elegendő a bizonyítványotok adatait rögzíteni a rendszerben, az Oktatási Hivatal a nyelvvizsga anyakönyi nyilvántartásban ellenőrzi a hitelességet.

Van, ahol nem számít a többletpont

Fontos, hogy az edző és a szakoktató alapszakokon, a művészet és a művészetközvetítés képzési területhez tartozó alapszakokon, valamint az osztatlan egyszakos és kétszakos – a fenti alapképzéseken alapuló – osztatlan tanárképzéseken nem jár többletpont, itt ugyanis kizárólag a gyakorlati vizsga eredménye adja a végső pontszámot. Van azonban egy kivétel: ha a kétszakos osztatlan tanárképzés egyik szakján jelentkezési feltétel az emelt szintű érettségi, mert ebben az esetben az azért járó többletpontokat megkapja a jelentkező.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.