Felvételi 2022: mutatjuk, hány többletpontot szerezhettek összesen

Mi mindenért jár a többletpont, mennyit gyűjthettek összesen a 2022-es felvételin? Jöjjenek a válaszok!

  • Eduline

Az egyetemi felvételin összesen 100 többletpont szerezhettek:

  • emelt szintű érettségi vizsgaeredményért (ha abból számítható érettségi pont),
  • nyelvtudásért,
  • esélyegyenlőségért,
  • felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért,
  • tanulmányi és művészeti versenyeredményekért,
  • szakképesítésért
  • sporteredményért
  • önkéntes katonai szolgálatért

Azt azonban fontos tudnotok, hogy maximum 100 többletpont jár, így akkor sem kaphattok többet, ha különböző jogcímeken több pont is összeadódna. Azaz hiába van két emelt szintű érettségitek 50-50 pontért és egy felsőfokú nyelvvizsgátok 40 pontért, maximum 100 pontot vihettek magatokkal az egyetemre. A részletes szabályokat, pontszámokat itt nézhetitek meg.

Persze az összes pluszpontot a megfelelő dokumentummal kell igazolnotok, ezt a jelentkezéssel egyidejűleg, az E-felvételi felületén tehetitek majd meg. A szabály alól kivételt jelentenek a nyelvvizsgák, ebben az esetben ugyanis elegendő a bizonyítványotok adatait rögzíteni a rendszerben, az Oktatási Hivatal a nyelvvizsga anyakönyi nyilvántartásban ellenőrzi a hitelességet.

Van, ahol nem számít a többletpont

Fontos, hogy az edző és a szakoktató alapszakokon, a művészet és a művészetközvetítés képzési területhez tartozó alapszakokon, valamint az osztatlan egyszakos és kétszakos – a fenti alapképzéseken alapuló – osztatlan tanárképzéseken nem jár többletpont, itt ugyanis kizárólag a gyakorlati vizsga eredménye adja a végső pontszámot. Van azonban egy kivétel: ha a kétszakos osztatlan tanárképzés egyik szakján jelentkezési feltétel az emelt szintű érettségi, mert ebben az esetben az azért járó többletpontokat megkapja a jelentkező.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.