Emelt szintű érettségi kell a felvételihez, de azért vannak kivételek

Vannak olyan képzések, ahová emelt szintű érettségi nélkül is jelentkezhettek, és a diplomásoknak sem kell újra nekifutniuk az érettséginek.

  • Bezzeg Hanna

Az egyetemi-főiskolai felvételihez legalább egy emelt szintű érettségi kell - ez az alapszabály. Ez lehet az érettségi bizonyítványban vagy tanúsítványban szereplő emelt érettségi, de akár a középfokú szakképzettséget tanúsító oklevélben szereplő szakmai vizsgatárgy is, sőt a feltételt felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával és emelt szintűként elismert külföldi érettségi vizsgával is teljesíthetitek.

Jó hír, hogy akkor is jelentkezhettek a felsőoktatásban, ha emelt érettségitek nincs, viszont legalább alapszakos diplomátok van, esetleg felsőoktatási szakképzést igazoló oklevéllel rendelkeztek.

Vannak olyan képzések is - mint az edző és szakoktató alapképzési szak, művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, illetve azok az egy- és kétszakos osztatlan tanár szakok, ahol csak gyakorlati vizsga van - , ahol a felvételi pontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga eredményéből számítják, így ezeken sem elvárás az emelt szintű érettségi.

Vannak olyan képzési területek, ahová bármilyen tárgyból szerzett emelt szintű érettségivel rendelkeztek, míg egyes képzések előre meghatározott tárgyakat fogadnak el - ezek részleteiről ide kattintva ovlashattok.

 

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde