Emelt szintű érettségi kell a felvételihez, de azért vannak kivételek

Vannak olyan képzések, ahová emelt szintű érettségi nélkül is jelentkezhettek, és a diplomásoknak sem kell újra nekifutniuk az érettséginek.

Bezzeg Hanna

Az egyetemi-főiskolai felvételihez legalább egy emelt szintű érettségi kell - ez az alapszabály. Ez lehet az érettségi bizonyítványban vagy tanúsítványban szereplő emelt érettségi, de akár a középfokú szakképzettséget tanúsító oklevélben szereplő szakmai vizsgatárgy is, sőt a feltételt felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával és emelt szintűként elismert külföldi érettségi vizsgával is teljesíthetitek.

Jó hír, hogy akkor is jelentkezhettek a felsőoktatásban, ha emelt érettségitek nincs, viszont legalább alapszakos diplomátok van, esetleg felsőoktatási szakképzést igazoló oklevéllel rendelkeztek.

Vannak olyan képzések is - mint az edző és szakoktató alapképzési szak, művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, illetve azok az egy- és kétszakos osztatlan tanár szakok, ahol csak gyakorlati vizsga van - , ahol a felvételi pontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga eredményéből számítják, így ezeken sem elvárás az emelt szintű érettségi.

Vannak olyan képzési területek, ahová bármilyen tárgyból szerzett emelt szintű érettségivel rendelkeztek, míg egyes képzések előre meghatározott tárgyakat fogadnak el - ezek részleteiről ide kattintva ovlashattok.

Hozzászólások

Miközben a világ még vitázik, Kína már lépett: ezrével szünteti meg az egyetemi szakokat az AI miatt

Itthon javában zajlik az egyetemi felvételi, és rengetegen törik a fejüket, melyik szak ígér biztos jövőt – a világ nagy része még csak azon gondolkodik, hogyan szabjon utat a mesterséges intelligenciának a felsőoktatásban, és hol kellene gátat vetnie neki, hiszen sokakban él a félelem, hogy az AI a gazdaságtól a kultúráig egyszerűen mindenen átgázol. Kína azonban nem várakozik: négy év alatt 12 000, elavultnak ítélt képzést zárt be, és helyettük 10 200 új, túlnyomórészt AI-hoz és robotikához kötődő szakot indított.

Felsőoktatás

Pukli István: „Nem azt kell először eldöntenünk, hogy ki tartsa fenn az iskolákat, hanem azt, hogy milyen iskolát szeretnénk fenntartani”

Közoktatás

A PDSZ szerint hiba, hogy Lannert Judit előzetes szakszervezeti konzultáció nélkül bocsátott társadalmi egyeztetésre egy törvénytervezetet

Miközben több ponton is üdvözli a köznevelési törvények módosításáról szóló kormányzati tervezetet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint komoly problémákat vet fel, hogy a jogszabálycsomag társadalmi egyeztetését nem előzte meg érdemi szakszervezeti konzultáció.

Közoktatás

A pedagógusok jövőre már nem perelhetnek az elmaradt jubileumi jutalmaikért

Azok a köznevelésben dolgozók, akik a státusztörvény miatt estek el a jubileumi jutalmuktól, már csak korlátozott ideig érvényesíthetik követelésüket bírósági úton. A Pedagógusok Szakszervezete arra figyelmeztet, hogy az elmaradt jubileumi jutalommal kapcsolatos igények 2027. január 1-jén elévülnek.

Közoktatás

Orbán Balázs azért mondott le az MCC éléről, hogy ne terhelje az alapítvány jövőjéről szóló tárgyalásokat

Lemondott a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről Orbán Balázs. A döntést az intézményt érintő alaptörvény- és törvénymódosítások körül kialakult helyzettel magyarázta.

Campus life

Miért mutat nulla pontot a Felvi rendszere?

Egy hónap múlva, július 23-án kiderülnek a 2026-os felvételi ponthatárok, de nálatok még mindig nulla pontot a rendszer? Mutatjuk, milyen okok állhatnak a háttérben.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása.

Úgy néz ki, mégis maradhatnak Kőbányán az Orchidea Iskolába járó diákok

Trentin Balázs, a Tisza országgyűlési képviselője szerint egyre nagyobb esély van arra, hogy a diákoknak nem kell naponta több kerületen keresztül ingázniuk azért, hogy iskolába vagy óvodába járhassanak.