Megnéztük a keresztféléves felvételi árait: mennyibe kerül egy alapképzés?

Bár a februárban induló képzések többségét mesterképzési formában hirdetik meg az egyetemek, szép számmal akadnak alapképzések is - most megnéztük mennyit kell fizetnie azoknak, akik nem államilag finanszírozott formában tervezik az egyetemkezdést.

  • Csik Veronika

Mélyen a zsebébe kell nyúlnia azoknak a családoknak, ahol az egyetemi továbbtanulást nem az állami ösztöndíjból finanszírozzák. Egy friss OECD-kutatás szerint egy alapszakos magyar egyetemistának 3833 dollár, mai árfolyamon számolva 1,17 millió forint éves tandíjat kell fizetnie. ez a szám mesterszakon 8100 dollárba, közel 2,5 millió forintunkba kerül egy évre levetítve. Megnéztük, mennyibe kerülnek a legnépszerűbb képzések a keresztféléves felvételiben.

Bár a nemrég elindult keresztféléves felvételin nem minden egyetem hirdet meg képzéseket, és a meghirdetett szakok sem minden esetben fedik le azt a listát, amivel az általános felvételi eljárásban találkozhatnak a felvételizők, a legnépszerűbb szakok most is előkerülnek.

Az általános felvételi legnépszerűbb képzése a gazdálkodás és menedzsment volt, ezt a 2022-es keresztféléves felvételiben a nagyobb intézmények közül az Óbudai Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, a győri Széchenyi István Egyetemen és a Budapesti Metropolitan egyetemen hirdetik meg. Az Óbudai Egyetemen a hétféléves képzés 245 ezer forint/félév, míg ugyanez a képzés a Pécsi Tudományegyetemen 325 ezer forint/félév.

A kereskedelem és marketing volt a második legnépszerűbb szak nyáron, ezt is a meghirdették Pécsen, az Óbudai Egyetemen és a Metropolitan Egyetemen. A tandíj Pécsen 325 000 forint/félév, míg Óbudán 245 ezer forint egy félév.

Pszichológia és jogász szakot a keresztféléves felvételiben nem hirdettek, viszont a mérnökinformatikus képzéseket egy darab intézmény bevállalta: a Gábor Dénes Főiskola. A pénzügy és számvitel - szintén népszerű szak - februárban többek között a METU-n, Milton Friedman Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen is indul. A féléves díj 320-325 ezer forint között van.

Kommunikáció- és médiatudomány szakot a következő félévben a METU, a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Kodolányi János Egyetem és a Milton Friedman Egyetem is indít - a féléves tandíj 260-320 ezer forint között van.

A mesterképzéseknek is borsos ára van

Ahogy már írtuk, a keresztféléves felvételi főszereplői a legtöbb intézményben a mesterképzésként meghirdetett szakok. A vezetés és szervezés évek óta az egyik legnépszerűbb mesterképzés, 2022-ben Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és a Pannon Egyetemen is indul. A féléves tandíj Debrecenben például 300 ezer forint, a Pannon Egyetemen 350 ezer, a BME-n viszont 400 ezer forint.

Gépészmérnöki mesterképzés kilenc egyetemen indul februárban, többek között Dunaújvárosban, az Óbudai Egyetemen, a Debreceni Egyetemen és a BME-n is. Ez utóbbin a tandíj 500 ezer forint félévente, az Óbudai Egyetemen viszont "csak" 450 ezer forint. A harmadik legnépszerűbb mesterszak egy éve a marketing volt, ezt idén a Debreceni Egyetemen 300 ezer forintér, az ELTE-n 350 ezer forintér hirdetik félévente a képzést.

Komoly anyagi teher az egyetem

Az Eurostudent friss felmérése szerint a magyar egyetemisták 54 százaléka küzd anyagi gondokkal, ebből az inkább vagy nagyon komoly anyagi gondok között élők aránya 24 százalék.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.