Megnéztük a keresztféléves felvételi árait: mennyibe kerül egy alapképzés?

Bár a februárban induló képzések többségét mesterképzési formában hirdetik meg az egyetemek, szép számmal akadnak alapképzések is - most megnéztük mennyit kell fizetnie azoknak, akik nem államilag finanszírozott formában tervezik az egyetemkezdést.

  • Csik Veronika

Mélyen a zsebébe kell nyúlnia azoknak a családoknak, ahol az egyetemi továbbtanulást nem az állami ösztöndíjból finanszírozzák. Egy friss OECD-kutatás szerint egy alapszakos magyar egyetemistának 3833 dollár, mai árfolyamon számolva 1,17 millió forint éves tandíjat kell fizetnie. ez a szám mesterszakon 8100 dollárba, közel 2,5 millió forintunkba kerül egy évre levetítve. Megnéztük, mennyibe kerülnek a legnépszerűbb képzések a keresztféléves felvételiben.

Bár a nemrég elindult keresztféléves felvételin nem minden egyetem hirdet meg képzéseket, és a meghirdetett szakok sem minden esetben fedik le azt a listát, amivel az általános felvételi eljárásban találkozhatnak a felvételizők, a legnépszerűbb szakok most is előkerülnek.

Az általános felvételi legnépszerűbb képzése a gazdálkodás és menedzsment volt, ezt a 2022-es keresztféléves felvételiben a nagyobb intézmények közül az Óbudai Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, a győri Széchenyi István Egyetemen és a Budapesti Metropolitan egyetemen hirdetik meg. Az Óbudai Egyetemen a hétféléves képzés 245 ezer forint/félév, míg ugyanez a képzés a Pécsi Tudományegyetemen 325 ezer forint/félév.

A kereskedelem és marketing volt a második legnépszerűbb szak nyáron, ezt is a meghirdették Pécsen, az Óbudai Egyetemen és a Metropolitan Egyetemen. A tandíj Pécsen 325 000 forint/félév, míg Óbudán 245 ezer forint egy félév.

Pszichológia és jogász szakot a keresztféléves felvételiben nem hirdettek, viszont a mérnökinformatikus képzéseket egy darab intézmény bevállalta: a Gábor Dénes Főiskola. A pénzügy és számvitel - szintén népszerű szak - februárban többek között a METU-n, Milton Friedman Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen is indul. A féléves díj 320-325 ezer forint között van.

Kommunikáció- és médiatudomány szakot a következő félévben a METU, a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Kodolányi János Egyetem és a Milton Friedman Egyetem is indít - a féléves tandíj 260-320 ezer forint között van.

A mesterképzéseknek is borsos ára van

Ahogy már írtuk, a keresztféléves felvételi főszereplői a legtöbb intézményben a mesterképzésként meghirdetett szakok. A vezetés és szervezés évek óta az egyik legnépszerűbb mesterképzés, 2022-ben Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és a Pannon Egyetemen is indul. A féléves tandíj Debrecenben például 300 ezer forint, a Pannon Egyetemen 350 ezer, a BME-n viszont 400 ezer forint.

Gépészmérnöki mesterképzés kilenc egyetemen indul februárban, többek között Dunaújvárosban, az Óbudai Egyetemen, a Debreceni Egyetemen és a BME-n is. Ez utóbbin a tandíj 500 ezer forint félévente, az Óbudai Egyetemen viszont "csak" 450 ezer forint. A harmadik legnépszerűbb mesterszak egy éve a marketing volt, ezt idén a Debreceni Egyetemen 300 ezer forintér, az ELTE-n 350 ezer forintér hirdetik félévente a képzést.

Komoly anyagi teher az egyetem

Az Eurostudent friss felmérése szerint a magyar egyetemisták 54 százaléka küzd anyagi gondokkal, ebből az inkább vagy nagyon komoly anyagi gondok között élők aránya 24 százalék.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.