Tíz kérdés és válasz: minden, amit a pótfelvételiről tudni kell

Még van pár napotok jelentkezni, összeszedtük a legfontosabb szabályokat. Ha még nem kezdtetek bele, azért, ha pedig már jelentkeztetek, azért érdemes elolvasni a következő listát.

  • Csik Veronika

Kik jelentkezhetnek a 2021-es pótfelvételire?

Akkor adhatjátok be a jelentkezéseteket a 2021-es pótfelvételin, ha sehova nem jelentkeztetek az általános felvételieljárásban vagy jelentkeztetek, de nem kerültetek be egyetlen egyetemre sem.

Hol adhatjátok le a jelentkezéseteket?

A felsőoktatási pótfelvételi – az általános felvételi eljáráshoz hasonlóan – szintén online zajlik. A jelentkezésre az E-felvételi rendszerben van lehetőségetek augusztus 8-ig.

Milyen képzésekre jelentkezhettek?

A pótfelvételin – néhány kivételtől eltekintve – csak önköltséges képzéseket indítanak. Az intézményenként meghirdetett képzések teljes listáját és a hozzájuk kapcsolódó fontos tudnivalókat itt, az ingyenes képzéseket pedig itt találjátok.

Hány képzést jelölhettek meg?

Fontos, hogy a pótfelvételin nem jelölhettek meg több helyet – csak egyetlen egyetem, egyetlen képzésére jelentkezhettek. Persze a két képzési forma megjelölése - fizetős vagy állmis - most is egynek számít.

Meddig kell csatolni a dokumentumokat?

A jelentkezési kérelemhez csatolandó dokumentumokat a jelentkezési kérelemmel együtt kell feltölteni 2021. augusztus 8-ig. Ne feledjétek, nincs hiánypótlási időszak.

Meddig lehet hitelesíteni?

Az általános felvételi eljáráshoz hasonlóan most is Ügyfélkapun keresztül vagy az E-felvételi felületéről kinyomtatott és 2 aláírt hitelesítő adatlap postára adásával (az Oktatási Hivatal, 1443 Budapest, Pf. 220. címére, javasolt elsőbbségi küldeményként) lehet megtenni. Fontos, hogy aki nem hitelesíti a jelentkezését (postai úton vagy Ügyfélkapun keresztül), az nem vehető fel a pótfelvételi eljárásban egy képzésre sem.

Milyen ponthatárokra kell számítanotok?

A pótfelvételin a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a 2021. július 22-én meghatározott ponthatároknál. Amennyiben az adott képzés eddig nem indult önköltséges finanszírozási formában vagy egyáltalán nem indították az általános felvételi időszakban, a ponthatár akkor sem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimumnál – vagyis alapképzési szakok és osztatlan mesterképzések esetén 280 pontnál, felsőfokú szakképzés esetén 240 pontnál, mesterképzések esetén pedig 50 pontnál.

Honnan tájékozódhattok az alkalmassági, gyakorlati vagy felvételi vizsgákról?

Abban az esetben, ha a megjelölt képzésen kötelező alkalmassági, gyakorlati vagy felvételi vizsga van, akkor ezt az egyetem a pótfelvételi hirdetményben jelzi, és tájékoztat ennek időpontjáról is. Fontos azonban, hogy az idő rövidsége miatt a vizsgára külön behívó levelet általában nem küldenek, így nektek kell utánajárnotok a dolgoknak.

Mikor hirdetik ki a ponthatárokat?

A pótfelvételi ponthatárok kihirdetése várhatóan augusztus 27-én lesz, ekkor derül ki, hogy kiket vettek fel az általuk megjelölt képzésekre.

Mikor kapjátok meg a felvételi határozatot?

Ha felvételt nyertetek a megjelölt képzésre, akkor a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat szintén az egyetemtől kapjátok majd meg szeptember első napjaiban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.