Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Még van pár napotok jelentkezni, összeszedtük a legfontosabb szabályokat. Ha még nem kezdtetek bele, azért, ha pedig már jelentkeztetek, azért érdemes elolvasni a következő listát.
Kik jelentkezhetnek a 2021-es pótfelvételire?
Akkor adhatjátok be a jelentkezéseteket a 2021-es pótfelvételin, ha sehova nem jelentkeztetek az általános felvételieljárásban vagy jelentkeztetek, de nem kerültetek be egyetlen egyetemre sem.
Hol adhatjátok le a jelentkezéseteket?
A felsőoktatási pótfelvételi – az általános felvételi eljáráshoz hasonlóan – szintén online zajlik. A jelentkezésre az E-felvételi rendszerben van lehetőségetek augusztus 8-ig.
Milyen képzésekre jelentkezhettek?
A pótfelvételin – néhány kivételtől eltekintve – csak önköltséges képzéseket indítanak. Az intézményenként meghirdetett képzések teljes listáját és a hozzájuk kapcsolódó fontos tudnivalókat itt, az ingyenes képzéseket pedig itt találjátok.
Hány képzést jelölhettek meg?
Fontos, hogy a pótfelvételin nem jelölhettek meg több helyet – csak egyetlen egyetem, egyetlen képzésére jelentkezhettek. Persze a két képzési forma megjelölése - fizetős vagy állmis - most is egynek számít.
Meddig kell csatolni a dokumentumokat?
A jelentkezési kérelemhez csatolandó dokumentumokat a jelentkezési kérelemmel együtt kell feltölteni 2021. augusztus 8-ig. Ne feledjétek, nincs hiánypótlási időszak.
Meddig lehet hitelesíteni?
Az általános felvételi eljáráshoz hasonlóan most is Ügyfélkapun keresztül vagy az E-felvételi felületéről kinyomtatott és 2 aláírt hitelesítő adatlap postára adásával (az Oktatási Hivatal, 1443 Budapest, Pf. 220. címére, javasolt elsőbbségi küldeményként) lehet megtenni. Fontos, hogy aki nem hitelesíti a jelentkezését (postai úton vagy Ügyfélkapun keresztül), az nem vehető fel a pótfelvételi eljárásban egy képzésre sem.
Milyen ponthatárokra kell számítanotok?
A pótfelvételin a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a 2021. július 22-én meghatározott ponthatároknál. Amennyiben az adott képzés eddig nem indult önköltséges finanszírozási formában vagy egyáltalán nem indították az általános felvételi időszakban, a ponthatár akkor sem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimumnál – vagyis alapképzési szakok és osztatlan mesterképzések esetén 280 pontnál, felsőfokú szakképzés esetén 240 pontnál, mesterképzések esetén pedig 50 pontnál.
Honnan tájékozódhattok az alkalmassági, gyakorlati vagy felvételi vizsgákról?
Abban az esetben, ha a megjelölt képzésen kötelező alkalmassági, gyakorlati vagy felvételi vizsga van, akkor ezt az egyetem a pótfelvételi hirdetményben jelzi, és tájékoztat ennek időpontjáról is. Fontos azonban, hogy az idő rövidsége miatt a vizsgára külön behívó levelet általában nem küldenek, így nektek kell utánajárnotok a dolgoknak.
Mikor hirdetik ki a ponthatárokat?
A pótfelvételi ponthatárok kihirdetése várhatóan augusztus 27-én lesz, ekkor derül ki, hogy kiket vettek fel az általuk megjelölt képzésekre.
Mikor kapjátok meg a felvételi határozatot?
Ha felvételt nyertetek a megjelölt képzésre, akkor a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat szintén az egyetemtől kapjátok majd meg szeptember első napjaiban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).