Mutatjuk a legfontosabb szabályokat, amelyekre érdemes odafigyelnetek.
A pótfelvételin meghirdetett szakokon a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a július 22-én meghatározott ponthatárnál (persze csak akkor, ha a szakot az általános felvételin is meghirdették). Vagyis ha egy egyetemen az önköltséges, levelező tagozatos gazdálkodási és menedzsment szak ponthatára 400 volt, ez már a pótfelvételin sem lehet ennél alacsonyabb.
A 2021-es ponthatárok teljes listáját itt nézhetitek meg.
A másik szabály, ami alapján már most tudtok kalkulálni: ha az adott képzés eddig nem indult önköltséges finanszírozási formában, a ponthatár akkor sem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimumnál – vagyis alapképzési szakok és osztatlan mesterképzések esetén 280 pontnál, felsőoktatási szakképzés esetén 240, mesterképzések esetén 50 pontnál.
Ha tehát az a cél, hogy szeptembertől mindenképpen a felsőoktatásban tanuljatok tovább, de nem éritek el az alap- és osztatlan szakokhoz szükséges minimumot, akkor érdemes inkább egy felsőoktatási szakképzést megjelölni a pótfelvételin. Ezeken a képzéseken ugyanis 40 ponttal kevesebbel is bejuthattok az egyetemre, főiskolára. Arra viszont figyeljetek, hogy az alap- és osztatlan szakoknál a minimumponthatárt az emelt szintű érettségivel, a nyelvvizsgával, illetve az esetleges szakképesítésért járó többletpontokkal együtt kell elérnetek - más jogcímen adható többletpontot nem számíthattok bele. Ezzel szemben a felsőoktatási szakképzések esetén a minimum 240 pontot az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen kapható többletpontok nélkül számolják.
Arról, hogy miért lehet jó választás egy ilyen típusú képzés, itt írtunk korábban. A 2021-es felvételivel és pótfelvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
