A pótfelvételin is van minimumponthatár?

Az általános felvételin volt, de vajon a pótfelvételin is van olyan alsó limit, amit ha nem sikerül elérnetek, akkor egyáltalán nem tanulhattok tovább a felsőoktatásban? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Tóth Alexandra

A válasz egyszerű: igen. Itt is van minimum, méghozzá ugyanaz, mint az általános felvételin. Azaz alap- és osztatlan szakokon legalább 280, felsőoktatási szakképzéseken legalább 240, mesterszakokon pedig legalább 50 pont kell ahhoz, hogy egyáltalán elfogadják a jelentkezéseteket.

Kik pótfelvételizhetnek a felsőoktatásba idén nyáron?

Fontos szabály, hogy a pótfelvételin általában csak azok vehetnek részt, akik az idei általános felvételire egyáltalán nem jelentkeztek, vagy jelentkeztek ugyan, de egyetlen szakra sem kerültek be.

Vagyis a pótfelvételi nem jó megoldás azok számára, akik a "sima" felvételin az első vagy a második helyen megjelölt szakra nem jutottak be, a harmadik vagy éppen a negyedik helyen megjelölt képzésre viszont nem szeretnének beiratkozni, inkább újra nekifutnának a felvételinek. Ők a pótfelvételire nem jelentkezhetnek, legközelebb a keresztféléves felvételin próbálkozhatnak (feltéve, ha a nekik tetsző szakot meghirdeti valamelyik egyetem vagy főiskola).

Mire lehet jelentkezni?

Az is nagyon fontos, hogy a pótfelvételin nincsen állami ösztöndíjas hely, csak önköltséges formában hirdetnek meg képzéseket az egyetemek és főiskolák (a korábbi években csak néhány kivétel volt, ilyen az ápolás mesterképzési szak három felsőoktatási intézményben, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyes képzései).

Az idei felvételivel kapcsolatban itt olvashatjátok a legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.