Hogyan alakultak a társadalomtudományi képzések ponthatárai 2020-ban?

Itt megnézhetitek, ahogyan azt is, mire számíthattok idén.

  • Tóth Alexandra

A társadalomtudományi képzésekre összesen 11 870-en jelentkeztek, ebből 6093-an első helyre tették az adott szakot. Állami képzésekre 9803-an szeretnének bejutni.

Egyes társadalomtudományi képzéseknél előzetes ponthatárt is húztak, amelyek a két legnépszerűbb képzésnél a legmagasabbak - kommunikáció- és médiatudomány szakon, illetve nemzetközi tanulmányok szakon is 400-400 pont. Politikatudományok, valamint szociológia szakon pedig legalább 320-320 pontot kell elérniük azoknak, akik államilag támogatott formában szeretnének tovább tanulni.

A következőkben megnézhetitek, hogy hányan jelentkeztek idén társadalomtudományi képzésekre, mennyi felvételizőt vettek fel tavaly, illetve mutatunk néhány példát arra is, hogy mennyi volt a ponthatár a különböző felsőoktatási intézmények nappali munkarendű, államilag támogatott alapszakjain.

Kommunikáció- és médiatudomány - idei jelentkezők/tavaly felvettek: 3684/1093

  • BCE: 425 pont
  • BGE: 401 pont
  • ELTE: 437 pont

Nemzetközi tanulmányok - 2841/822

  • BCE: 433 pont
  • ME: 408 pont
  • PPKE: 402 pont

Szociológia - 1603/552

  • SZTE: 328 pont
  • PTE: 329 pont
  • ELTE: 346 pont

Politikatudományok - 1149/328

  • PE: 323 pont
  • PPKE: 330 pont
  • BCE: 402 pont

Szociálpedagógia - 958/220

  • DE: 280 pont
  • EKE: 280 pont
  • NYE: 280 pont

Szociális munka - 825/268

  • ME: 310 pont
  • PTE: 294 pont
  • DE: 290 pont

Informatikus könyvtáros - 370/94

  • ELTE: 283 pont
  • EKE: 280 pont
  • DE: 303 pont

Kulturális antropológia - 35/10

  • ME: 280 pont

A pontszámítással kapcsolatos összefoglaló cikkünket itt, a 2021-es felvételi legfrissebb híreit pedig itt találjátok.

Idén felvételiztek? Várjátok velünk a ponthatárokat!

Ahogy már megszokhattátok, mi is készülünk az idei ponthatárhúzásra. Este nyolc órakor jövünk a ponthatárokkal - így megtaláljátok nálunk az összes egyetem összes képzésének végleges pontszámát. Ezen felül statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk, amiből megtudhattok mindent az idei felvételi eredményeiről, pontszámairól és a hamarosan elinduló pótfelvételiről is.

Ha szeretnétek megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozzatok fel hírleveleinkre és kövessetek minket Facebookon

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.