Több gazdasági szakon is emelkedett a végleges ponthatár az előzeteshez képest

Ahogyan minden évben, úgy idén is a gazdasági képzésekre szerettek volna bekerülni a legtöbben. Összesen 29 361-en jelentkeztek az ehhez tartozó szakok valamelyikére - 22 408-an első helyen. Államilag támogatott formában 24 400-an szerettek volna tovább tanulni. Mutatjuk, hogy ehhez mennyi pontot kellett elérni a különböző felsőoktatási intézményekben.

  • Tóth Alexandra

Az összes ponthatárt itt nézhetitek meg.

A gazdasági képzések közül továbbra is tarol a gazdálkodási és menedzsment szak: több mint tízezren küzdöttek a bejutásért. Ezt a kereskedelem és marketing, majd a nemzetközi gazdálkodás követte 6747, illetve 3854 jelentkezővel. Ahogyan a felvételizők száma, úgy a ponthatárok is tetőztek ezeken a szakokon, pláne, hogy ezeken a képzéseken előzetes ponthatárokat is húztak. Ez 400 pont volt, azaz legalább ennyi pontot kellett elérniük azoknak, akik valamelyik gazdasági képzésen szeretnének tanulni.

Arra azonban már korábban is felhívtuk a figyelmeteket, hogy az előzetes ponthatár közel sem végleges, mivel a jelentkezők száma és teljesítménye alapján minden évben előfordul, hogy egy-egy szakon ezek emelkednek néhány ponttal. Itt megnézhetitek, hogy a különböző felsőoktatási intézmények nappali munkarendű, államilag támogatott alapszakjain hol húzták meg a végleges határt.

Gazdálkodási és menedzsment

  • BGE: 400 pont
  • CORVINUS: 451 pont
  • DUE: 400 pont

Kereskedelem és marketing

  • SZTE: 400 pont
  • SZE: 400 pont
  • BGE: 400 pont

Nemzetközi gazdálkodás

  • PE: 400 pont
  • DE: 400 pont
  • CORVINUS (angol nyelven): 472 pont

Pénzügy és számvitel

  • NJE: 400 pont
  • CORVINUS (Budapest): 448 pont
  • BGE: 400 pont

Turizmus-vendéglátás

  • SZTE: 401 pont
  • DE: 400 pont
  • ME: 401 pont

Emberi erőforrások

  • EKE: 403 pont
  • ME: 402 pont
  • KRE: 400 pont

Alkalmazott közgadaságtan

  • CORVINUS: 445 pont

A 2021-es felvételi ponthatárokról szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.