Ahogyan minden évben, úgy idén is a gazdasági képzésekre szerettek volna bekerülni a legtöbben. Összesen 29 361-en jelentkeztek az ehhez tartozó szakok valamelyikére - 22 408-an első helyen. Államilag támogatott formában 24 400-an szerettek volna tovább tanulni. Mutatjuk, hogy ehhez mennyi pontot kellett elérni a különböző felsőoktatási intézményekben.
Az összes ponthatárt itt nézhetitek meg.
A gazdasági képzések közül továbbra is tarol a gazdálkodási és menedzsment szak: több mint tízezren küzdöttek a bejutásért. Ezt a kereskedelem és marketing, majd a nemzetközi gazdálkodás követte 6747, illetve 3854 jelentkezővel. Ahogyan a felvételizők száma, úgy a ponthatárok is tetőztek ezeken a szakokon, pláne, hogy ezeken a képzéseken előzetes ponthatárokat is húztak. Ez 400 pont volt, azaz legalább ennyi pontot kellett elérniük azoknak, akik valamelyik gazdasági képzésen szeretnének tanulni.
Arra azonban már korábban is felhívtuk a figyelmeteket, hogy az előzetes ponthatár közel sem végleges, mivel a jelentkezők száma és teljesítménye alapján minden évben előfordul, hogy egy-egy szakon ezek emelkednek néhány ponttal. Itt megnézhetitek, hogy a különböző felsőoktatási intézmények nappali munkarendű, államilag támogatott alapszakjain hol húzták meg a végleges határt.
Gazdálkodási és menedzsment
Kereskedelem és marketing
Nemzetközi gazdálkodás
Pénzügy és számvitel
Turizmus-vendéglátás
Emberi erőforrások
Alkalmazott közgadaságtan
A 2021-es felvételi ponthatárokról szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
