Több mint 5300-an jelentkeztek jogászképzésre idén, ez a 2021-es felvételi negyedik legnépszerűbb szakja. Ez a ponthatárokon is látszik: az ELTE-n 472, a Pázmányon 463 pont kellett az állami ösztöndíjas helyhez.
472 pont - ennyit kellett összegyűjteniük azoknak a felvételizőknek, akik állami ösztöndíjas formában szeretnék elkezdeni az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogászképzését. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen sem volt sokkal alacsonyabb a ponthatár az államilag támogatott képzésen, oda 463 pont kellett. A vidéki tudományegyetemeken ennél kevesebb ponttal is lehetett ingyenes helyet szerezni: Debrecenben 430, Pécsett 420, Szegeden 433, Győrött 379 az idei ponthatár.
Nem véletlenül: az ötéves jogászképzésen már 2020-ban sem csökkent a felvételizők száma (pedig rég nem jelentkeztek olyan kevesen a felsőoktatásba, mint tavaly), akkor 5128-an próbálkoztak, de az azt megelőző években is 3000-4000 között mozgott a felvételizők száma. Idén ennél is többen, 5397-en jelölték meg a szakot a jelentkezési lapon.
A 2021-es ponthatárok jogászképzésen (osztatlan képzés, nappali, állami ösztöndíjas)
Ha 350 az előzetes ponthatár, miért kell 472 pont az állami ösztöndíjas helyhez?
A jogászképzésre vonatkozó felvételi szabályok az elmúlt években többször változtak. 2012-ben a kormány szigorított a szak finanszírozásán: bár az egyetemek meghirdethettek államilag támogatott férőhelyeket, de a ponthatárokat központilag, a minisztériumban határozták meg. 2013-ban például legalább 465 pontot kellett összegyűjteni a maximális 500-ból ahhoz, hogy valaki ingyen tanulhasson jogásznak, ez pedig kevés felvételizőnek ment.
2015-ben már „csak” 460, 2019-ben pedig 440 volt a támogatott hallgatói hely ponthatára. Tavaly 440-ről 350-re csökkentették a minimumponthatárt, ezzel párhuzamosan meghatározták az államilag finanszírozott helyek számát is, intézményenként legfeljebb 80 ilyen helyet lehet biztosítani a jogászhallgatóknak.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán például az új szabály miatt a korábbi 140-340 helyett mindössze 81 elsőéves kezdhette meg tandíjmentes formában a tanulmányait 2020-ban, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen egy év alatt 200-ról 87-re csökkent a számuk.
Ebből aztán érdekes helyzet alakult ki: a legnépszerűbb egyetemek jogászképzésen többszörös a túljelentkezés, így a 350-es előzetes ponthatár ellenére ezekben az intézményekben bőven 400 fölötti végleges ponthatárok születtek idén is. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az Eduline-nal azt közölte, hogy a jogászképzés a legnagyobb létszámmal induló szakjuk, 791-en iratkozhatnak be szeptemberben, ám közülük mindössze 86-an tanulnak majd állami ösztöndíjas formában.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
