Több mint 5300-an jelentkeztek jogászképzésre idén, ez a 2021-es felvételi negyedik legnépszerűbb szakja. Ez a ponthatárokon is látszik: az ELTE-n 472, a Pázmányon 463 pont kellett az állami ösztöndíjas helyhez.
472 pont - ennyit kellett összegyűjteniük azoknak a felvételizőknek, akik állami ösztöndíjas formában szeretnék elkezdeni az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogászképzését. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen sem volt sokkal alacsonyabb a ponthatár az államilag támogatott képzésen, oda 463 pont kellett. A vidéki tudományegyetemeken ennél kevesebb ponttal is lehetett ingyenes helyet szerezni: Debrecenben 430, Pécsett 420, Szegeden 433, Győrött 379 az idei ponthatár.
Nem véletlenül: az ötéves jogászképzésen már 2020-ban sem csökkent a felvételizők száma (pedig rég nem jelentkeztek olyan kevesen a felsőoktatásba, mint tavaly), akkor 5128-an próbálkoztak, de az azt megelőző években is 3000-4000 között mozgott a felvételizők száma. Idén ennél is többen, 5397-en jelölték meg a szakot a jelentkezési lapon.
A 2021-es ponthatárok jogászképzésen (osztatlan képzés, nappali, állami ösztöndíjas)
Ha 350 az előzetes ponthatár, miért kell 472 pont az állami ösztöndíjas helyhez?
A jogászképzésre vonatkozó felvételi szabályok az elmúlt években többször változtak. 2012-ben a kormány szigorított a szak finanszírozásán: bár az egyetemek meghirdethettek államilag támogatott férőhelyeket, de a ponthatárokat központilag, a minisztériumban határozták meg. 2013-ban például legalább 465 pontot kellett összegyűjteni a maximális 500-ból ahhoz, hogy valaki ingyen tanulhasson jogásznak, ez pedig kevés felvételizőnek ment.
2015-ben már „csak” 460, 2019-ben pedig 440 volt a támogatott hallgatói hely ponthatára. Tavaly 440-ről 350-re csökkentették a minimumponthatárt, ezzel párhuzamosan meghatározták az államilag finanszírozott helyek számát is, intézményenként legfeljebb 80 ilyen helyet lehet biztosítani a jogászhallgatóknak.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán például az új szabály miatt a korábbi 140-340 helyett mindössze 81 elsőéves kezdhette meg tandíjmentes formában a tanulmányait 2020-ban, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen egy év alatt 200-ról 87-re csökkent a számuk.
Ebből aztán érdekes helyzet alakult ki: a legnépszerűbb egyetemek jogászképzésen többszörös a túljelentkezés, így a 350-es előzetes ponthatár ellenére ezekben az intézményekben bőven 400 fölötti végleges ponthatárok születtek idén is. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az Eduline-nal azt közölte, hogy a jogászképzés a legnagyobb létszámmal induló szakjuk, 791-en iratkozhatnak be szeptemberben, ám közülük mindössze 86-an tanulnak majd állami ösztöndíjas formában.
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat. Az intézményeknek az áprilisi rendeléseiket sem kell módosítaniuk: az újonnan engedélyezett kiadványokat augusztus 24. és szeptember 15. között, pótrendelésben kérhetik – közölte Lannert Judit egy Facebook-bejegyzésben.
Már óvodáskorban megjelenhetnek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy gyerek később kieshet az oktatásból és a munkaerőpiacról – állítja a brit fiatalok munkanélküliségével foglalkozó felülvizsgálat vezetője. Angliában ezért már az iskolákban megpróbálnák azonosítani a veszélyeztetett gyerekeket.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
Tegnap arról posztolt a KDNP, hogy a kormány a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével „33 milliárd forintot húz ki a tanárok zsebéből”. Erre reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely szerint a KDNP állításai nemcsak tévesek, hanem félrevezetőek is.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A jelentkezés csak néhány perc, de egy apró hiba később sok bosszúságot okozhat. Most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Hamarosan korántsem lesz mindegy, milyen szám kerül a bérletetekre.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
