Pedagógusok TÉR-értékelése: „Ahogy most van, az csak arra jó, hogy a tanárok sérüljenek”
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
Több mint 5300-an jelentkeztek jogászképzésre idén, ez a 2021-es felvételi negyedik legnépszerűbb szakja. Ez a ponthatárokon is látszik: az ELTE-n 472, a Pázmányon 463 pont kellett az állami ösztöndíjas helyhez.
472 pont - ennyit kellett összegyűjteniük azoknak a felvételizőknek, akik állami ösztöndíjas formában szeretnék elkezdeni az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogászképzését. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen sem volt sokkal alacsonyabb a ponthatár az államilag támogatott képzésen, oda 463 pont kellett. A vidéki tudományegyetemeken ennél kevesebb ponttal is lehetett ingyenes helyet szerezni: Debrecenben 430, Pécsett 420, Szegeden 433, Győrött 379 az idei ponthatár.
Nem véletlenül: az ötéves jogászképzésen már 2020-ban sem csökkent a felvételizők száma (pedig rég nem jelentkeztek olyan kevesen a felsőoktatásba, mint tavaly), akkor 5128-an próbálkoztak, de az azt megelőző években is 3000-4000 között mozgott a felvételizők száma. Idén ennél is többen, 5397-en jelölték meg a szakot a jelentkezési lapon.
A 2021-es ponthatárok jogászképzésen (osztatlan képzés, nappali, állami ösztöndíjas)
Ha 350 az előzetes ponthatár, miért kell 472 pont az állami ösztöndíjas helyhez?
A jogászképzésre vonatkozó felvételi szabályok az elmúlt években többször változtak. 2012-ben a kormány szigorított a szak finanszírozásán: bár az egyetemek meghirdethettek államilag támogatott férőhelyeket, de a ponthatárokat központilag, a minisztériumban határozták meg. 2013-ban például legalább 465 pontot kellett összegyűjteni a maximális 500-ból ahhoz, hogy valaki ingyen tanulhasson jogásznak, ez pedig kevés felvételizőnek ment.
2015-ben már „csak” 460, 2019-ben pedig 440 volt a támogatott hallgatói hely ponthatára. Tavaly 440-ről 350-re csökkentették a minimumponthatárt, ezzel párhuzamosan meghatározták az államilag finanszírozott helyek számát is, intézményenként legfeljebb 80 ilyen helyet lehet biztosítani a jogászhallgatóknak.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán például az új szabály miatt a korábbi 140-340 helyett mindössze 81 elsőéves kezdhette meg tandíjmentes formában a tanulmányait 2020-ban, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen egy év alatt 200-ról 87-re csökkent a számuk.
Ebből aztán érdekes helyzet alakult ki: a legnépszerűbb egyetemek jogászképzésen többszörös a túljelentkezés, így a 350-es előzetes ponthatár ellenére ezekben az intézményekben bőven 400 fölötti végleges ponthatárok születtek idén is. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az Eduline-nal azt közölte, hogy a jogászképzés a legnagyobb létszámmal induló szakjuk, 791-en iratkozhatnak be szeptemberben, ám közülük mindössze 86-an tanulnak majd állami ösztöndíjas formában.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A Tanítanék Mozgalom szerint várható az idei pedagógus-teljesítményértékelési rendszer (TÉR) felfüggesztése. A szervezet a szerdai egyeztetései után közölte, hogy információik szerint a rendszer leállításának szándéka már felmerült, a hivatalos felfüggesztéshez azonban törvénymódosításra lesz szükség.
Már az első parlamenti felszólalásain is túl van Kapronczai Balázs, aki nemrég lett a kormány oktatási és gyermekügyi ügyekért felelős parlamenti államtitkára. A politikus az iskolai szexuális nevelés témájában válaszolt képviselői kérdésekre.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Egy diák szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, egy másik hallgató viszont a demokratikus működéshez való visszatérésre helyezte a hangsúlyt.