Idén is több ezren jelentkeztek műszaki képzésekre: mutatjuk, milyenek voltak tavaly a pontok

A Felvi statisztikáiból szemezgettünk.

  • Tóth Alexandra

Műszaki képzésre összesen 13 986-an jelentkeztek idén, közülük több mint 10 ezren első helyen, állami képzésre 12 951-en. Előzetes ponthatárt 2021-ben csak két műszaki képzésen húztak: a műszaki menedzser képzésen 320, az építészmérnökin 330 a ponthatár - ez alatt nem lehet bekerülni államilag támogatott képzésre.

A következőkben megnézhetitek, hogy a tíz legnépszerűbb műszaki szakra hányan jelentkeztek idén, mennyi felvételizőt vettek fel tavaly, illetve mutatunk néhány példát arra is, hogy mennyi volt a ponthatár a különböző felsőoktatási intézmények nappali munkarendű, államilag támogatott alapszakjain.

Gépészmérnöki - idei jelentkezők/tavalyi felvettek: 3162/2295

  • BME: 330 pont
  • DUE: 286 pont
  • NJE: 280 pont

Villamosmérnöki - 2103/787

  • SZTE: 297 pont
  • OE: 280 pont
  • BME: 350 pont

Járműmérnöki - 1464/372

  • SZE: 280 pont
  • BME: 332 pont
  • ME: 280 pont

Műszaki menedzser - 1430/297

  • PE: 327 pont
  • OE: 334 pont
  • ELTE: 352 pont

Építészmérnöki - 1417/355

  • DE: 285 pont
  • PTE: 280 pont
  • SZIE: 352 pont

Építőmérnöki - 1273/412

  • NKE: 288 pont
  • SZE: 280 pont
  • BME: 320 pont

Mezőgazdasági mérnöki - 1182/295

  • KE: 282 pont
  • PE: 288 pont
  • SZE: 284 pont

Biomérnöki - 762/240

  • PE: 280 pont
  • SZIE: 315 pont
  • BME: 359 pont

Vegyészmérnöki - 698/342

  • ME: 295 pont
  • DE: 282 pont
  • BME: 389 pont

A pontszámítással kapcsolatos összefoglaló cikkünket itt, a 2021-es felvételi legfrissebb híreit pedig itt találjátok.

Idén felvételiztek? Várjátok velünk a ponthatárokat!

Ahogy már megszokhattátok, mi is készülünk az idei ponthatárhúzásra. Este nyolc órakor jövünk a ponthatárokkal - így megtaláljátok nálunk az összes egyetem összes képzésének végleges pontszámát. Ezen felül statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk, amiből megtudhattok mindent az idei felvételi eredményeiről, pontszámairól és a hamarosan elinduló pótfelvételiről is.

Ha szeretnétek megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozzatok fel hírleveleinkre és kövessetek minket Facebookon

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.