Idén is több ezren jelentkeztek műszaki képzésekre: mutatjuk, milyenek voltak tavaly a pontok

A Felvi statisztikáiból szemezgettünk.

  • Tóth Alexandra

Műszaki képzésre összesen 13 986-an jelentkeztek idén, közülük több mint 10 ezren első helyen, állami képzésre 12 951-en. Előzetes ponthatárt 2021-ben csak két műszaki képzésen húztak: a műszaki menedzser képzésen 320, az építészmérnökin 330 a ponthatár - ez alatt nem lehet bekerülni államilag támogatott képzésre.

A következőkben megnézhetitek, hogy a tíz legnépszerűbb műszaki szakra hányan jelentkeztek idén, mennyi felvételizőt vettek fel tavaly, illetve mutatunk néhány példát arra is, hogy mennyi volt a ponthatár a különböző felsőoktatási intézmények nappali munkarendű, államilag támogatott alapszakjain.

Gépészmérnöki - idei jelentkezők/tavalyi felvettek: 3162/2295

  • BME: 330 pont
  • DUE: 286 pont
  • NJE: 280 pont

Villamosmérnöki - 2103/787

  • SZTE: 297 pont
  • OE: 280 pont
  • BME: 350 pont

Járműmérnöki - 1464/372

  • SZE: 280 pont
  • BME: 332 pont
  • ME: 280 pont

Műszaki menedzser - 1430/297

  • PE: 327 pont
  • OE: 334 pont
  • ELTE: 352 pont

Építészmérnöki - 1417/355

  • DE: 285 pont
  • PTE: 280 pont
  • SZIE: 352 pont

Építőmérnöki - 1273/412

  • NKE: 288 pont
  • SZE: 280 pont
  • BME: 320 pont

Mezőgazdasági mérnöki - 1182/295

  • KE: 282 pont
  • PE: 288 pont
  • SZE: 284 pont

Biomérnöki - 762/240

  • PE: 280 pont
  • SZIE: 315 pont
  • BME: 359 pont

Vegyészmérnöki - 698/342

  • ME: 295 pont
  • DE: 282 pont
  • BME: 389 pont

A pontszámítással kapcsolatos összefoglaló cikkünket itt, a 2021-es felvételi legfrissebb híreit pedig itt találjátok.

Idén felvételiztek? Várjátok velünk a ponthatárokat!

Ahogy már megszokhattátok, mi is készülünk az idei ponthatárhúzásra. Este nyolc órakor jövünk a ponthatárokkal - így megtaláljátok nálunk az összes egyetem összes képzésének végleges pontszámát. Ezen felül statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk, amiből megtudhattok mindent az idei felvételi eredményeiről, pontszámairól és a hamarosan elinduló pótfelvételiről is.

Ha szeretnétek megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozzatok fel hírleveleinkre és kövessetek minket Facebookon

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.