Ezeken a képzéseken a legnagyobb a verseny a bejutásért - a gazdasági szakok ponthatárai, statisztikái

Milyenek voltak a ponthatárok 2020-ban a legnépszerűbb gazdasági képzéseken? És hányan jelentkeztek 2021-ben? Mutatjuk, ahogyan azt is, hogy az előzetes ponthatárok függvényében mire számíthattok idén.

  • Tóth Alexandra

2021-ben is a gazdaságtudományok képzési terület a legnépszerűbb a felvételizők körében, összesen 29 361-en jelentkeztek az ehhez tartozó szakok valamelyikére - 22 408-an első helyen. Államilag támogatott formában 24 400-an szeretnének tovább tanulni.

A gazdasági képzések közül továbbra is tarol a gazdálkodási és menedzsment szak: több mint tízezren küzdenek a bejutásért. Ezt a kereskedelem és marketing, majd a nemzetközi gazdálkodás követi 6747, illetve 3854 jelentkezővel. Ahogyan a felvételizők száma, úgy a ponthatárok is tetőznek ezeken a szakokon: az államilag támogatott képzésekre egyes helyeken több mint 450 pont is kellett a bejutáshoz.

A következőkben megnézhetitek, hogy az egyes gazdaságtudományi képzésekre hányan jelentkeztek idén, mennyi felvételizőt vettek fel tavaly, illetve mutatunk néhány példát arra is, hogy mennyi volt a ponthatár a különböző felsőoktatási intézmények nappali munkarendű, államilag támogatott alapszakjain.

Gazdálkodási és menedzsment - idei jelentkezők/tavalyi felvettek: 10 361/3213

  • BGE: 400 pont
  • BCE: 427 pont
  • DUE: 458 pont

Kereskedelem és marketing - 6747/1868

  • SZTE: 400 pont
  • BCE: 436 pont
  • BGE: 400 pont

Nemzetközi gazdálkodás - 3854/1266

  • PE: 402 pont
  • DE: 400 pont
  • BCE (angol nyelven): 430 pont

Pénzügy és számvitel - 3788/1437

  • KE: 400 pont
  • BCE (Budapest): 425 pont
  • BGE: 409 pont

Turizmus-vendéglátás - 3391/1394

  • SZTE: 400 pont
  • SZIE: 406 pont
  • BCE: 425 pont

Emberi erőforrások - 2164/555

  • EKE: 402 pont
  • ME: 400 pont
  • KRE: 403 pont

Alkalmazott közgadaságtan - 376/103

  • BCE: 410 pont

A gazdasági képzéseken idén is húztak előzetes ponthatárokat. Ez azt jelenti, hogy ezeken a szakokon csak akkor szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha eléritek ezt a ponthatárt. Az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak. Ide kattintva nézhetitek meg az idei számokat.

Emelkedhetnek ezek a ponthatárok? Igen, előfordult már a korábbi években is, hogy a jelentkezők száma és teljesítménye alapján emelkedtek néhány ponttal az előzetes ponthatárok.

A pontszámítással kapcsolatos összefoglaló cikkünket itt, a 2021-es felvételi legfrissebb híreit pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.