Tizenhárom éve nem szereztek olyan magas pontszámokat az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) végzősei az emelt szintű érettségin, mint ebben az évben. A középszintű érettségin 2008 óta az idei a második legjobb átlageredmény.
Az AKG-ban idén májusban-júniusban összesen 290-en vizsgáztak. A gimnázium összesítése szerint a végzősök zöme ötnél jóval több tárgyból érettségizett: az előrehozott és a szintemelő vizsgákat is beleszámítva 33-an hat, 36-an hét, 17-en nyolc tárgyból érettségiztek, négyen pedig kilenc tárgyból készültek fel a vizsgára.
A hétosztályos tagozaton az érettségi jegyek átlaga 4,74, a százalékos eredményeké pedig 82,8 – a hetven végzős közül 57-en kitűnő vagy jeles érettségi bizonyítványt szereztek. Emelt szinten a legmagasabb pontszámok egyébként angolból, informatikából és gazdasági ismeretekből születettek, középszinten szintén angolból – ebből a tárgyból 96,2 százalék volt a vizsgázók átlageredménye. Az öt évfolyamos tagozaton is hasonlóak az eredmények: az érettségi jegyek átlaga 4,74, 31 közül 23 diák érettségi bizonyítványa lett kitűnő vagy jeles.
Az érettségi eredmények országos átlagait az Oktatási Hivatal még nem hozta nyilvánosságra, az AKG-ban azonban 2008 óta nem születtek ilyen jó átlageredmények az emelt szintű érettségin, a középszintű érettségin pedig az idei a második legjobb eredmény.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
