Megvannak az első érettségi eredmények: az AKG-ban 13 éve nem szereztek ilyen jó jegyeket a végzősök

Tizenhárom éve nem szereztek olyan magas pontszámokat az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) végzősei az emelt szintű érettségin, mint ebben az évben. A középszintű érettségin 2008 óta az idei a második legjobb átlageredmény.

  • Eduline

Az AKG-ban idén májusban-júniusban összesen 290-en vizsgáztak. A gimnázium összesítése szerint a végzősök zöme ötnél jóval több tárgyból érettségizett: az előrehozott és a szintemelő vizsgákat is beleszámítva 33-an hat, 36-an hét, 17-en nyolc tárgyból érettségiztek, négyen pedig kilenc tárgyból készültek fel a vizsgára.

A hétosztályos tagozaton az érettségi jegyek átlaga 4,74, a százalékos eredményeké pedig 82,8 – a hetven végzős közül 57-en kitűnő vagy jeles érettségi bizonyítványt szereztek. Emelt szinten a legmagasabb pontszámok egyébként angolból, informatikából és gazdasági ismeretekből születettek, középszinten szintén angolból – ebből a tárgyból 96,2 százalék volt a vizsgázók átlageredménye. Az öt évfolyamos tagozaton is hasonlóak az eredmények: az érettségi jegyek átlaga 4,74, 31 közül 23 diák érettségi bizonyítványa lett kitűnő vagy jeles.

Az érettségi eredmények országos átlagait az Oktatási Hivatal még nem hozta nyilvánosságra, az AKG-ban azonban 2008 óta nem születtek ilyen jó átlageredmények az emelt szintű érettségin, a középszintű érettségin pedig az idei a második legjobb eredmény.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde