Még kereken egy hónapotok van átgondolni, miért kaphattok pluszpontot a felvételin - itt a lista

Bár amit csak lehetett, azt a jelentkezés benyújtásával egyidejűleg - azaz február 15-ig - már fel kellett töltenetek az E-felvételibe, akkor sem kell kétségbeesnetek, ha csak a napokban kaptátok/kapjátok meg az igazoló dokumentumokat - például a nyelvvizsgabizonyítványt -, mivel ezeket legkésőbb 2021. július 8-ig még tudjátok pótolni a rendszerben. Éppen ezért most összeszedtük, miért is járhat pluszpont a felvételin.

  • Tóth Alexandra

Emelt szintű érettségi - maximum 100 pont

Az emelt szinten teljesített legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért többletpont jár, abban az esetben, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Az adott alapképzési szakon, osztatlan mesterképzési szakon és felsőoktatási szakképzésen emelt szintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként 50 többletpont kapható, vagyis, ha két tárgyból is van emeltetek, akkor már ki is maxoltátok a pluszpontokat - mivel a többletpontok összege idén sem lehet több 100 pontnál, vagyis ha valamilyen oknál fogva többre lennétek jogosultak, akkor is maximum 100 ponttal számolhattok.

Maximum 40 pont jár a nyelvtudásért 

Államilag elismert, komplex középfokú (B2) nyelvvizsgáért 28 pontot, felsőfokú (C1) nyelvvizsgáért pedig 40 többletpontot kaphattok. Fontos, hogy a nyelvtudásért 40 pont a maximum, vagyis hiába van például két B2-es nyelvvizsgátok, amiért 28+28 pont járna, akkor is csak 40 pontot fognak nektek elszámolni. Illetve azt is érdemes tudnotok, hogy ha idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosultak lennétek többletpontra, akkor azt csak egyszer, a számotokra kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen fogjátok megkapni. 

Szintén 40 pontot kaphattok esélyegyenlőség jogcímen

A felvételin többletpontra jogosult a hátrányos helyzetű, a fogyatékossággal élő, illetve a gyermeket gondozó jelentkező. Arról, hogy pontosan mikor jár pluszpont a felsoroltakért, itt írtunk korábban.

Felsőoktatási szakképzés - maximum 32 pont 

A felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél után, amennyiben a pontszámítás nem az oklevélből történik – azonos képzési terület szakjára történő továbbtanulás esetén –, 32 többletpont jár.

Szakképesítés - maximum 32 pont 

A 2021. évi általános eljárástól kezdődően legfeljebb egy, a szakképesítést igazoló bizonyítvány vagy a középfokú szakképzettséget tanúsító oklevél alapján kaphattok 32 többletpontot, ha szakiránynak megfelelően tanultok tovább - ezt ebben a táblázatban tudjátok ellenőrizni. Ezzel a pluszpont szerzési lehetőséggel csak akkor tudtok élni, ha az érettségi pontotokat nem a szakmai vizsgátok alapján számították.

Fontos, hogy többletpont kizárólag az Országos Képzési Jegyzék szerinti 54-es vagy 55-ös szakmaszámú OKJ-bizonyítványban vagy szakgimnáziumban oktatható szakképesítést igazoló bizonyítványban vagy középfokú szakképzettséget tanúsító oklevélben igazolt szakképesítés alapján kapható. És csak abban az esetben jár pluszpont, ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak - ennek szintén ebben a táblázatban tudtok utánanézni.

Tanulmányi és művészeti versenyeredmények 

A különböző tanulmányi, művészeti és szakmai versenyeken szerzett eredményekért (például OKTV, TUDOK) eredményektől és versenyektől függően egészen eltérő pontokat kaphattok - ezekről itt olvashattok bővebben.

Sporteredmény 

Ha a NOB (Nemzeti Olimpiai Bizottság) által elismert sportágakban jeleskedtetek, akkor is kaphattok 10-50 pontot az eredményetektől függően, de legfeljebb egyet számítanak be, mégpedig azt, amelyik számotokra a legkedvezőbb. Azt, hogy pontosan milyen sporteredményért és hány pontot kaphattok, itt nézhetitek meg.

A 2021-es felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.