Ezen a jogcímén 40 többletpontot kaphatnak a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, illetve gyereket gondozó jelentkezők az idei felvételin is. Mutatjuk a részleteket.
A hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, illetve gyereket gondozó felvételizők akkor kaphatják meg a 40 többletpontot, ha az adott állapot a felvételi tájékoztató és 2021. július 8. - a hiánypótlás határideje - között fennáll, és a jogosultságot megfelelően igazolják.
Majdnem minden alap- és osztatlan szakon, illetve felsőoktatási szakképzésen jár a többletpont, kivéve a művészet és művészetközvetítés képzési területhez tartozó szakokat, az edző és a szakoktató alapszakot és a művészeti tanárképzést, ahol kizárólag gyakorlati vizsga alapján történik a pontszámítás.
Hátrányos helyzet
A hátrányos helyzetért azok a 25 évnél fiatalabb jelentkezők kaphatnak többletpontot, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, és ez alapján - a gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításával egyidejűleg vagy később, külön döntésben - a település jegyzője vagy a gyámhatóság megállapítja, hogy a jelentkező hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. A hátrányos helyzetről való döntést mindkét esetben kérelmezni kell, és a gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamban kell fennállnia.
A hátrányos helyzetet akkor állapítják meg, ha alacsony a szülők iskolai végzettsége vagy foglalkoztatottsága, vagy elégtelen lakókörnyezetben, illetve lakáskörülmények között él a jelentkező. Halmozottan hátrányos helyzetű, akinek esetében ezek közül legalább kettő fennáll, továbbá az, akit nevelésbe vettek vagy azt követően utógondozói ellátásban részesül és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.
Fogyatékosság
Ezen a jogcímen kaphat többletpontot a mozgásszervi fogyatékosssággal élő, az érzékszervi fogyatékossággal élő, a beszédfogyatékos (diszfázia, diszlália, diszfónia, dadogás, hadarás, afázia, orrhangzós beszéd, dizartria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, centrális pöszeség, megkésett beszédfejlődés stb.), a pszichés fejlődési zavarral (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszortográfia, hiperaktivitás és figyelemzavar, magatartásszabályozási zavar stb.), vagy autizmus spektrum zavarral küzdő jelentkező. Ezek a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott sajátos nevelési igénynek felelnek meg.
Nem minősül fogyatékosságnak a tanulási nehézség, és nem jár többletpont tartós vagy krónikus betegségért (pl. cukorbetegség, szénanátha, ételallergia, lisztérzékenység, epilepszia stb.) sem.
A fogyatékosságot, illetve a sajátos nevelési igényt részletes szakértői véleménnyel kell igazolni. A fogyatékosság megnevezését és/vagy a BNO-kódját rögzíteni kell az E-felvételiben - olvasható a felvételi tájékoztatóban.
Gyermekgondozás
A gyereket gondozók közül annak jár a 40 pont, aki
A 2021-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
