Mikor jár többletpont az emelt szintű érettségiért? Az öt legfontosabb pontszámítási szabály

Bukjátok-e a felvételit, ha a pontoknak kevesebb, mint 45 százalékát szereztétek meg az emelt szintű érettségin? Milyen "extra" feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy bekerülhessetek a kiválasztott egyetemre vagy főiskolára? És miért van az, hogy az egyik szakon 390, a másikon 401 pontotok van? Elmagyarázzuk a legfontosabb felvételi-érettségi szabályokat.

  • Csik Veronika

1) Érettségi 45% alatt – sikerült a vizsga?

Mi történik akkor, ha nem értétek el a 45 százalékot az emelt szintű érettségin?

- ezt nagyon sokan kérdeztétek tőlünk. A legfontosabb: ettől még lehet sikeres a felvételitek, bekerülhettek az egyetemre - a 45 százalékos határ ugyanis elsősorban a többletpontok miatt fontos. Minimum ennyit kell elérnetek ahhoz, hogy megkapjátok az 50 pluszpontot. De ez sem jár minden esetben, a legalább 45 százalékos eredményen kívül az is fontos, hogy a felvételin az adott tárgyból számítsák az érettségi pontokat.

És mi van akkor, ha a kiválasztott szakon feltétel egy emelt szintű érettségi, de abból nem értétek el a 45 százalékot? Ilyenkor megfeleltek a követelményeknek?

A válasz: igen. Ahhoz, hogy emelt szinten sikeres vizsgát tegyetek, legalább 25 százalékot kell szerezni. Az osztályozási szabályokról itt írtunk korábban.

Ez azt jelenti, hogy ha kettest vagy hármast kaptok az emelt szintű érettségi vizsgátokra (kivéve, ha a hármasotok már eléri a 45%-ot), akkor többletpontot ugyan nem kaptok, de az érettségit teljesítettétek.

2) Érettségi 25% alatt – irány a szóbeli?

Ha az írásbelin eléritek a tizenkét százalékot (de nem éritek el a huszonöt százalékot), szóbelizhettek, vagyis azzal együtt a vizsga még sikeres lehet. Ha nem ennyire rossz az eredményetek, nem javíthattok szóban, hiszen idén a koronavírus-járvány miatt a legtöbb szóbeli vizsgát törölték.

Ha vizuális kultúrából érettségiztek, és az írásbelin megvan a tizenkét százalék, de nem éritek el a huszonöt százalékot, "szóbeli jellegű gyakorlati vizsgarész" vár rátok - ez a portfólió megvédését jelenti (ehhez persze a megadott határidőig le kell adni a portfóliót).

Ha drámából érettségiztetek, és 12-24 százalék közötti az eredményetek, szóbeliznetek kell, drámából a gyakorlati vizsgát idén nem tartják meg.

3) Ki javítja a kijavított dolgozatokat?

Ha június 1-jén délutánig észrevételt tettetek a kijavított dolgozat miatt (mert például rosszul számolták össze a pontjaitokat), a problémás részt az igazgató egy másik szaktanárral a javítási útmutató alapján felülvizsgáltatja. Az igazgató gondoskodik arról is, hogy az előzetes értekezleten legyen helyettes szaktanár erre a feladatra, a felülvizsgálásban az elsőként javító szaktanár nem vehet részt.

Ilyenkor a dolgozatnak csak azt a részét nézik át újra, amellyel kapcsolatban észrevételt tettetek. Fontos: az eredeti pontszámtól pozitív és negatív irányba is el lehet térni. Tehát az is lehet, hogy az adott feladatra végül kevesebb pontot kaptok, mint elsőre, mert a második javító észrevesz olyan hibát is, amely az előző javítónak nem tűnt fel.

4) Felvételi pontszámok kétféleképp

Hogyan fordulhat elő, hogy az egyik szakon mondjuk 389, a másik képzésen 401 pontotok van? Minden szakon más-más érettségi követelmények vannak (elképzelhető, hogy az egyik képzésen a matek- és a töri-, a másik szakon pedig a magyar- és a töriérettségi eredményét veszik figyelembe). Ezért a jelentkezési helytől (is) függ, hogy hány pontot számol nektek a kalkulátor. Erről az anomáliáról itt írtunk bővebben.

5) Ami nélkül nincs egyetem

Ahhoz, hogy bekerüljetek egyetemre, az alábbi négy követelménynek meg kell felelnetek:

  • tettetek emelt szintű érettségit
  • teljesítettétek az érettségi követelményeket
  • eléritek a minimumponthatárt (ez alapszakokon 280, felsőoktatási szakképzéseken 240 pont)
  • el kell érnetek a végleges ponthatárt is, amit majd július végén hoznak nyilvánosságra

    +1: megfeleltek az egyéb feltételeknek (például átmentek az alkalmassági vizsgán, ha ilyet tart az adott egyetem/főiskola

A feltételekről részletesen itt írtunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.