Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Bukjátok-e a felvételit, ha a pontoknak kevesebb, mint 45 százalékát szereztétek meg az emelt szintű érettségin? Milyen "extra" feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy bekerülhessetek a kiválasztott egyetemre vagy főiskolára? És miért van az, hogy az egyik szakon 390, a másikon 401 pontotok van? Elmagyarázzuk a legfontosabb felvételi-érettségi szabályokat.
1) Érettségi 45% alatt – sikerült a vizsga?
Mi történik akkor, ha nem értétek el a 45 százalékot az emelt szintű érettségin?
- ezt nagyon sokan kérdeztétek tőlünk. A legfontosabb: ettől még lehet sikeres a felvételitek, bekerülhettek az egyetemre - a 45 százalékos határ ugyanis elsősorban a többletpontok miatt fontos. Minimum ennyit kell elérnetek ahhoz, hogy megkapjátok az 50 pluszpontot. De ez sem jár minden esetben, a legalább 45 százalékos eredményen kívül az is fontos, hogy a felvételin az adott tárgyból számítsák az érettségi pontokat.
És mi van akkor, ha a kiválasztott szakon feltétel egy emelt szintű érettségi, de abból nem értétek el a 45 százalékot? Ilyenkor megfeleltek a követelményeknek?
A válasz: igen. Ahhoz, hogy emelt szinten sikeres vizsgát tegyetek, legalább 25 százalékot kell szerezni. Az osztályozási szabályokról itt írtunk korábban.
Ez azt jelenti, hogy ha kettest vagy hármast kaptok az emelt szintű érettségi vizsgátokra (kivéve, ha a hármasotok már eléri a 45%-ot), akkor többletpontot ugyan nem kaptok, de az érettségit teljesítettétek.
2) Érettségi 25% alatt – irány a szóbeli?
Ha az írásbelin eléritek a tizenkét százalékot (de nem éritek el a huszonöt százalékot), szóbelizhettek, vagyis azzal együtt a vizsga még sikeres lehet. Ha nem ennyire rossz az eredményetek, nem javíthattok szóban, hiszen idén a koronavírus-járvány miatt a legtöbb szóbeli vizsgát törölték.
Ha vizuális kultúrából érettségiztek, és az írásbelin megvan a tizenkét százalék, de nem éritek el a huszonöt százalékot, "szóbeli jellegű gyakorlati vizsgarész" vár rátok - ez a portfólió megvédését jelenti (ehhez persze a megadott határidőig le kell adni a portfóliót).
Ha drámából érettségiztetek, és 12-24 százalék közötti az eredményetek, szóbeliznetek kell, drámából a gyakorlati vizsgát idén nem tartják meg.
3) Ki javítja a kijavított dolgozatokat?
Ha június 1-jén délutánig észrevételt tettetek a kijavított dolgozat miatt (mert például rosszul számolták össze a pontjaitokat), a problémás részt az igazgató egy másik szaktanárral a javítási útmutató alapján felülvizsgáltatja. Az igazgató gondoskodik arról is, hogy az előzetes értekezleten legyen helyettes szaktanár erre a feladatra, a felülvizsgálásban az elsőként javító szaktanár nem vehet részt.
Ilyenkor a dolgozatnak csak azt a részét nézik át újra, amellyel kapcsolatban észrevételt tettetek. Fontos: az eredeti pontszámtól pozitív és negatív irányba is el lehet térni. Tehát az is lehet, hogy az adott feladatra végül kevesebb pontot kaptok, mint elsőre, mert a második javító észrevesz olyan hibát is, amely az előző javítónak nem tűnt fel.
4) Felvételi pontszámok kétféleképp
Hogyan fordulhat elő, hogy az egyik szakon mondjuk 389, a másik képzésen 401 pontotok van? Minden szakon más-más érettségi követelmények vannak (elképzelhető, hogy az egyik képzésen a matek- és a töri-, a másik szakon pedig a magyar- és a töriérettségi eredményét veszik figyelembe). Ezért a jelentkezési helytől (is) függ, hogy hány pontot számol nektek a kalkulátor. Erről az anomáliáról itt írtunk bővebben.
5) Ami nélkül nincs egyetem
Ahhoz, hogy bekerüljetek egyetemre, az alábbi négy követelménynek meg kell felelnetek:
A feltételekről részletesen itt írtunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.