Mikor jár többletpont az emelt szintű érettségiért? Az öt legfontosabb pontszámítási szabály

Bukjátok-e a felvételit, ha a pontoknak kevesebb, mint 45 százalékát szereztétek meg az emelt szintű érettségin? Milyen "extra" feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy bekerülhessetek a kiválasztott egyetemre vagy főiskolára? És miért van az, hogy az egyik szakon 390, a másikon 401 pontotok van? Elmagyarázzuk a legfontosabb felvételi-érettségi szabályokat.

  • Csik Veronika

1) Érettségi 45% alatt – sikerült a vizsga?

Mi történik akkor, ha nem értétek el a 45 százalékot az emelt szintű érettségin?

- ezt nagyon sokan kérdeztétek tőlünk. A legfontosabb: ettől még lehet sikeres a felvételitek, bekerülhettek az egyetemre - a 45 százalékos határ ugyanis elsősorban a többletpontok miatt fontos. Minimum ennyit kell elérnetek ahhoz, hogy megkapjátok az 50 pluszpontot. De ez sem jár minden esetben, a legalább 45 százalékos eredményen kívül az is fontos, hogy a felvételin az adott tárgyból számítsák az érettségi pontokat.

És mi van akkor, ha a kiválasztott szakon feltétel egy emelt szintű érettségi, de abból nem értétek el a 45 százalékot? Ilyenkor megfeleltek a követelményeknek?

A válasz: igen. Ahhoz, hogy emelt szinten sikeres vizsgát tegyetek, legalább 25 százalékot kell szerezni. Az osztályozási szabályokról itt írtunk korábban.

Ez azt jelenti, hogy ha kettest vagy hármast kaptok az emelt szintű érettségi vizsgátokra (kivéve, ha a hármasotok már eléri a 45%-ot), akkor többletpontot ugyan nem kaptok, de az érettségit teljesítettétek.

2) Érettségi 25% alatt – irány a szóbeli?

Ha az írásbelin eléritek a tizenkét százalékot (de nem éritek el a huszonöt százalékot), szóbelizhettek, vagyis azzal együtt a vizsga még sikeres lehet. Ha nem ennyire rossz az eredményetek, nem javíthattok szóban, hiszen idén a koronavírus-járvány miatt a legtöbb szóbeli vizsgát törölték.

Ha vizuális kultúrából érettségiztek, és az írásbelin megvan a tizenkét százalék, de nem éritek el a huszonöt százalékot, "szóbeli jellegű gyakorlati vizsgarész" vár rátok - ez a portfólió megvédését jelenti (ehhez persze a megadott határidőig le kell adni a portfóliót).

Ha drámából érettségiztetek, és 12-24 százalék közötti az eredményetek, szóbeliznetek kell, drámából a gyakorlati vizsgát idén nem tartják meg.

3) Ki javítja a kijavított dolgozatokat?

Ha június 1-jén délutánig észrevételt tettetek a kijavított dolgozat miatt (mert például rosszul számolták össze a pontjaitokat), a problémás részt az igazgató egy másik szaktanárral a javítási útmutató alapján felülvizsgáltatja. Az igazgató gondoskodik arról is, hogy az előzetes értekezleten legyen helyettes szaktanár erre a feladatra, a felülvizsgálásban az elsőként javító szaktanár nem vehet részt.

Ilyenkor a dolgozatnak csak azt a részét nézik át újra, amellyel kapcsolatban észrevételt tettetek. Fontos: az eredeti pontszámtól pozitív és negatív irányba is el lehet térni. Tehát az is lehet, hogy az adott feladatra végül kevesebb pontot kaptok, mint elsőre, mert a második javító észrevesz olyan hibát is, amely az előző javítónak nem tűnt fel.

4) Felvételi pontszámok kétféleképp

Hogyan fordulhat elő, hogy az egyik szakon mondjuk 389, a másik képzésen 401 pontotok van? Minden szakon más-más érettségi követelmények vannak (elképzelhető, hogy az egyik képzésen a matek- és a töri-, a másik szakon pedig a magyar- és a töriérettségi eredményét veszik figyelembe). Ezért a jelentkezési helytől (is) függ, hogy hány pontot számol nektek a kalkulátor. Erről az anomáliáról itt írtunk bővebben.

5) Ami nélkül nincs egyetem

Ahhoz, hogy bekerüljetek egyetemre, az alábbi négy követelménynek meg kell felelnetek:

  • tettetek emelt szintű érettségit
  • teljesítettétek az érettségi követelményeket
  • eléritek a minimumponthatárt (ez alapszakokon 280, felsőoktatási szakképzéseken 240 pont)
  • el kell érnetek a végleges ponthatárt is, amit majd július végén hoznak nyilvánosságra

    +1: megfeleltek az egyéb feltételeknek (például átmentek az alkalmassági vizsgán, ha ilyet tart az adott egyetem/főiskola

A feltételekről részletesen itt írtunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.