Tavalyi ponthatárok az ELTE legnépszerűbb szakjain: idén is nagy versenyre kell készülni

Hány pont kellett a bejutáshoz a legnépszerűbb egyetemek, legnépszerűbb szakjaira a 2020-as felvételin, és mennyien versenyeznek idén az ösztöndíjas helyekért? Cikksorozatunk első részében az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) számainak jártunk utána.

  • Tóth Alexandra

A 2021-es felvételi statisztikák szerint idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre jelentkeztek a legtöbben: összesen 26 562-en szeretnének bejutni az intézmény valamelyik képzésének állami ösztöndíjas vagy önköltséges helyére. A legtöbben pszichológia szakra felvételiztek, amit a programtervező informatikus, illetve a gazdálkodási és menedzsment követ.

Itt megnézhetitek, hogy 2021-ben melyik a tíz legnépszerűbb szak az ELTE-n - a zárójelben az összes jelentkező számát, valamint az első helyes jelentkezők számát láthatjátok -, illetve azt is megmutatjuk, pontosan hány ponttól lehetett bejutni ezekre a szakokra a tavalyi felvételin. A számok minden esetben a nappali munkarendű, államilag támogatott képzésekre vonatkoznak.

  1. Pszichológia (1937/1022): 444 pont
  2. Programtervező informatikus (1740/951): 395 pont
  3. Gazdálkodási és menedzsment (1486/287): 405 pont
  4. Kereskedelem és marketing (1106/280): 402 pont
  5. Nemzetközi gazdálkodás (898/196): 400 pont
  6. Anglisztika (866/314): 391 pont
  7. Biológia (855/253): 320 pont
  8. Nemzetközi tanulmányok (786/135): 401 pont
  9. Gyógypedagógia (663/299): 381 pont
  10. Szociológia (592/160): 346 pont

Azt, hogy a különböző felsőoktatási intézmények hol húzták meg a ponthatárt 2020-ban a legnépszerűbb alapszakokon, itt nézhetitek meg. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, ti mennyi ponttal vágtok neki a felvételinek, itt próbálhatjátok ki a pontszámító kalkulátorunkat.

A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.