A minimumponttól 458 pontig - ilyenek voltak a tavalyi ponthatárok a legnépszerűbb alapszakokon

Gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, pszichológia – ez a 2021-es felvételi három legnépszerűbb alapszakja. De milyenek voltak a tavalyi ponthatárok ezeken a képzéseken?

  • Tóth Alexandra

Úgy tűnik, továbbra is a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb alapszak az egyetemeken és főiskolákon, 2021-ben összesen 10361-en jelentkeztek erre a BSc-képzésre, közülük több mint 7615-en állami ösztöndíjas formában kezdenék el tanulmányaikat. A második legnépszerűbb alapszak a kereskedelem és marketing 6747 jelentkezővel, a harmadik a pszichológia 5854 felvételizővel.

Ahogy a számokból is látszik, ezeken a szakokon nagy a verseny a bejutásért. Most utánajártunk, hogy tavaly mekkora volt a léc az idei top tíz alapszakon. Mutatjuk, hogy a különböző intézményekben hol húzták meg a nappali munkarendű, állami ösztöndíjas ponthatárokat.

1. Gazdálkodási és menedzment:

  • BCE (Budapest): 427 pont
  • DUE: 458 pont
  • ELTE: 405 pont

2. Kereskedelem és marketing:

  • SZTE: 400 pont
  • BCE: 436 pont
  • BGE: 400 pont

3. Pszichológia:

  • ELTE (Budapest): 444 pont
  • DE: 435 pont
  • PTE: 419 pont

4. Ápolás és betegellátás (ápoló):

  • ME (Miskolc): 304 pont
  • PTE (Pécs): 280 pont
  • SE: 286 pont

5. Mérnökinformatikus:

  • BME: 374 pont
  • NJE: 281 pont
  • OE (Budapest): 320 pont

6. Nemzetközi gazdálkodás:

  • PE: 402 pont
  • DE: 400 pont
  • BCE (angol nyelven): 430 pont

7. Pénzügy és számvitel:

  • KE: 400 pont
  • BCE (Budapest): 425 pont
  • BGE: 409 pont

8. Programtervező informatikus:

  • DE: 323 pont
  • EKE (Eger): 280 pont
  • SZTE: 283 pont

9. Kommunikáció- és médiatudomány:

  • PTE: 400 pont
  • ELTE: 437 pont
  • BCE: 425 pont

10. Gazdaságinformatikus:

  • BCE: 400 pont
  • SZE: 280 pont
  • DUE: 294 pont

Vannak azonban olyan szakok, ahol már a ponthatárhúzás előtt is lehet kalkulálni, ugyanis előzetes ponthatárokat húztak. Arról, hogy idén pontosan melyek ezek a képzések és mi is a különbség az előzetes és a minimumponthatár között, itt írtunk korábban.

A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.