Pontszámítási szabályok: így kalkulálhattok a tanulmányi pontokkal az idei felvételin

Hogyan és miből számolják a tanulmányi pontokat a felsőoktatási felvételin? És ezekkel maximum hány pontot szerezhettek? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Tóth Alexandra

Ahogy azt már számtalanszor megírtuk, ha alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentekeztetek, akkor a felvételin összesen maximum 500 pontot szerezhettek. Ez további részpontszámokból adódik össze, melyek közül az egyik a tanulmányi pontok - erre maximum 200 pont jár.

De mégis hogyan jön ki a 200?

A tanulmányi pontok a 9-12. osztályos (nyelvi előkészítő évfolyammal rendelkező képzés esetén 9-13. osztályos) év végi középiskolai jegyeitekből és az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgatárgyak százalékos eredményeiből adódnak össze.

A felvételin a következőképpen számolnak: összeadják öt középiskolai tantárgy két utolsó tanult évének év végi osztályzatait, és ezt megszorozzák kettővel (max. 100 pont) + az érettségi bizonyítványban szereplő négy kötelező és egy választott tárgy százalékos eredményének átlagát (max. 100 pont).

Az öt középiskolai tantárgy a következő:

  • magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat számtani átlaga, kerekítés nélkül),
  • történelem,
  • matematika,
  • legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom),
  • egy, legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy. Természettudományos tantárgyak: fizika, kémia, biológia, földrajz (földünk és környezetünk), természetismeret, természettudomány

Az érettségi bizonyítványban szereplő négy kötelező tárgy:

  • magyar nyelv és irodalom,
  • történelem,
  • matematika,
  • idegen nyelv (ennek hiánya esetén egyéb érettségi vizsgatárgy).

Fontos, hogy a felsorolt eredmények mindegyikével rendelkezzetek, különben nem számítható ki a tanulmányi pontotok. A sikeres felvételihez továbbá az is elengedhetetlen, hogy mindezt igazoljátok, azaz 2021. július 8-ig feltöltsétek az eredményeiteket igazoló dokumentum másolatát az E-felvételibe. Szintén eddig a határidőig van lehetőségetek módosítani a megjelölt szakok sorrendjén - ennek a részleteiről itt írtunk bővebben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.