Nagyon meg kellett dolgozni a mai informatikaérettségin a pontokért

Bár maga a feladatsor nem nagyon tér el az előző évekétől, eléggé munkás az érettségi. Nincs benne újszerű feladat, viszont az első két feladat kifejezetten aprólékos

– mondta Strausz György egyetemi docens, mérnökinformatikus, a BSc képzés szakfelelőse az Eduline-nak a mai középszintű informatikaérettségiről.

Szerinte az is pozitívum, hogy mindegyik feladat valamilyen életszerű szituációra épült. Ahogyan korábban megírtuk, a diákoknak többek között a tűzgyújtás szabályaival kapcsolatos szövegszerkesztési feladatot, macskákról szóló prezentációt, nyári kisegítéssel kapcsolatos táblázatkezelési feladatot, valamint egy – gyűjtőállomásokról szóló – adatbázis-kezelési feladatot kellett megoldaniuk 180 perc alatt.

Ami problémát jelenthetett a vizsgán, az főleg az idő. „Aki valahol megakadt, vagy valami nem sikerült neki elsőre, annak lehetett gondja” – mondta az egyetemi docens, aki szerint ez főleg az első két feladatnál mutatkozhatott meg, ahol nem volt igazán nehézség, de sokat kellett dolgozni. Ezen kívül a negyedik feladat – az adatbázis-kezelés – okozhatott gondot a diákoknak, mivel a számos lekérdezések a különböző kapcsolatokon keresztül nehezebbek – tette hozzá.

Az egyetemi docens egyébként úgy gondolja, az informatikaérettségin érdemes taktikázni, mivel sok kis pontból áll össze a feladatok összpontszáma, így ha valami nagyon nem sikerül, célszerűbb továbbmenni.

Hogyan tovább?

Strausz Györgytől azt is megtudtuk, hogy bár már egy középszintű érettségivel is lehet sikeresen felvételizni az informatikai képzésekre, de az emelt szint jelentene tényleges tudást. Azoknak az elsőéveseknek, akiknek a tudásszintje két tárgyból – a matematika mellett fizikából vagy informatikából – is eléri az emelt szintű érettségi követelményeit, nem szokott problémájuk lenni az indulásnál – mondta, hozzátéve: aki úgy érzi, hogy a tudása nem éri el ezt a szintet, érdemes pótolnia.

Mint mondta, hallgatóik többsége magas pontszámmal – 400 pont feletti eredménnyel –, jó felkészültséggel érkezik, de néhányuknak elsősorban az analízis és a valószínűségszámítás területén vannak nehézségei az első években, de itt sem elsősorban a tudás hiánya okozza a gondokat, hanem a modellező, problémamegoldó képesség gyengeségei. „Ezekre akár az informatika, akár a fizika emelt szintű érettségire felkészülés megoldást adhat” – tette hozzá.

Ugyanakkor azt is kiemelte: azok a diákok, akik az informatikával szeretnének továbbmenni, az egyetemi képzés minimum 3,5 éve alatt megkapják azt a tudásanyagot, ami ahhoz szükséges, hogy hosszabb távon is sikeresek legyenek a szakmában.