Több, mint 15 ezer diák vizsgázik majd belőle: minden, amit a németérettségiről tudni kell

Idén május 7-én, azaz kereken egy hét múlva német nyelvből vizsgáznak majd az érettségizők. Hány pontot lehet szerezni, és mikor használhatjátok a szótárat? Milyen faladatok kerülhetnek elő a vizsgán? Nagy németérettségi összefoglaló.

  • Csik Veronika

Mennyi idő alatt kell megoldanotok a feladatokat?

A középszintű vizsgára 180, az emelt szintűre pedig 240 percetek lesz. Ez alatt mindkét szinten négy feladatsort kell megoldanotok. Az olvasott szöveg értésére 60 percet kaptok, a nyelvhelyességre 30 percetek lesz. Ezt egy 15 perces szünet követi, ami után jön a 30 perces hallott szöveg értése és a 60 perces íráskészség. Emelt szinten 70, 50, 30 és 90 percetek lesz a különböző vizsgarészekre.

Hány pontot lehet szerezni az írásbelin?

A középszintű vizsgán összesen 117 pontot szerezhettek. Minden feladatsor 33 pontot ér, kivéve a második, arra maximum 18 pontot kaphattok. Ezzel szemben emelt szinten kereken 120 pontos a vizsga, és minden rész egységesen 30 pont.

Milyen szövegek és feladatok várhatók a szövegértésnél?

Ebben a részben rövid, hétköznapi nyelven íródott szövegek szoktak szerepelni, ami lehet akár egy használati utasítás, egy újságcikk, egy levél, ismeretterjesztő szöveg vagy irodalmi szöveg is. A feladattípusokat tekintve előfordulhat feleletválasztás, igaz-hamis, egymáshoz rendelés (pl. címhez vagy képhez szöveg), sorrendállítás, hiányos szöveg kiegészítése, rövid választ igénylő feladat stb. A feladatsor 3-4 szövegből és 3-4 feladatból áll.

Mire lehet számítani a nyelvhelyesség feladatrésznél?

Hasonlóan a szövegértéshez, itt is egy szövegrészlet alapján kell feladatokat elvégezni. A közép- és az emelt szint közötti különbség a nyelvtani és lexikai szerkezetek komplexitásában és a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg. Mindkét szinten előfourdulhat például, hogy a megadott szavak ragozott alakjait vagy a belőlük képzett új szavakat kell beillesztenetek a szövegbe. Középszinten összesen 3-4 feladat várható, melyekhez a felhasznált szövegek együttes terjedelme 500-600 szó. Emelt szinten 4-5 feladattal számolhattok, melyek együttes terjedelme 700-900 szó.

Milyen szövegek fordulhatnak elő a hallásértésnél?

Többek között telefonbeszélgetésekre, műsorrészletekre, interjúkra vagy közérdekű közleményekre – például pályaudvaron vagy áruházban elhangzott bejelentésre vagy időjárás-jelentésre – kell számítani. A feladatsor összesen 2-3 szövegből és 2-3 feladatból áll.

Hogyan néz ki az íráskészséget mérő feladatsor?

Ebben a vizsgarészben arra kíváncsiak, hogy képesek vagytok-e magatok kifejezni az adott szinten idegen nyelven írásban, valamint végre tudtok-e hajtani különböző kommunikációs célokat a megvalósítás érdekében. A következő szövegfajták fordulhatnak elő: rövid, személyes jellegű közlés – például üzenet, naplóbejegyzés, blogbejegyzés – internetes hozzászólás, e-mail, meghívó, magánjellegű vagy intézménynek szóló levél.

Középszinten az első feladatban három irányító szempont alapján kell elkészíteni egy 80-100 szó terjedelmű közlést. A másodikban pedig egy hosszabb, leíró vagy véleménykifejtő szöveg megalkotása a feladat - ennek 100-120 szavasnak kell lennie. Emelt szinten az első feladatban szintén három szempontot kaptok, de 120-150 szavas írásművet várnak el tőletek, míg a második, kifejtősebb feladatnál 200-250 szót kell írnotok.

Lehet szótárt használni az írásbelin?

Igen, egy-, illetve kétnyelvű szótárt is használhattok - erről magatoknak kell gondoskodnotok. Fontos azonban, hogy ezt mind a közép-, mind az emelt szintű érettségin csak az íráskészséget mérő feladatok megoldásához vehetitek elő, a többi résznél (olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése) nem.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.