Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Utánajártunk, hogy a tartós vagy krónikus betegségekért kaphattok-e pluszpontot.
Esélyegyenlőség jogcímen 40 pontot kaphattok a felsőoktatási felvételin. De vajon mi tartozik ebbe bele?
Ha tartós vagy krónikus betegségem van, akkor is kaphatok pluszpontot?
Sajnos nem, ugyanis esélyegyenlőség címszó alatt a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, illetve gyereket gondozó felvételizőknek jár a többletpont. A tartós vagy krónikus betegség (pl. cukorbetegség, szénanátha, ételallergia, lisztérzékenység, epilepszia stb.) pedig nem minősül fogyatékosságnak - ahogyan a tanulási nehézség sem.
Fogyatékosság jogcímen kaphat többletpontot a mozgásszervi fogyatékosssággal élő, az érzékszervi fogyatékossággal élő, a beszédfogyatékos (diszfázia, diszlália, diszfónia, dadogás, hadarás, afázia, orrhangzós beszéd, dizartria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, centrális pöszeség, megkésett beszédfejlődés stb.), a pszichés fejlődési zavarral (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszortográfia, hiperaktivitás és figyelemzavar, magatartásszabályozási zavar stb.), vagy autizmus spektrum zavarral küzdő jelentkező. Ezek a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott sajátos nevelési igénynek felelnek meg.
A fogyatékosságot, illetve a sajátos nevelési igényt részletes szakértői véleménnyel kell igazolni. A fogyatékosság megnevezését és/vagy a BNO-kódját rögzíteni kell az E-felvételiben - olvasható a felvételi tájékoztatóban. Az is nagyon fontos, hogy az adott állapotnak a felvételi tájékoztató megjelenése és 2021. július 8. - a hiánypótlás határideje - között fenn kell állnia.
Arról, hogy mikor jár pluszpont hátrányos helyzetért, illetve gyermekgondozásért, itt írtunk korábban.
A 2021-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.