Cukorbetegség vagy epilepszia esetén is járhat többletpont a felvételin?

Utánajártunk, hogy a tartós vagy krónikus betegségekért kaphattok-e pluszpontot.

  • Tóth Alexandra

Esélyegyenlőség jogcímen 40 pontot kaphattok a felsőoktatási felvételin. De vajon mi tartozik ebbe bele?

Ha tartós vagy krónikus betegségem van, akkor is kaphatok pluszpontot?

Sajnos nem, ugyanis esélyegyenlőség címszó alatt a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, illetve gyereket gondozó felvételizőknek jár a többletpont. A tartós vagy krónikus betegség (pl. cukorbetegség, szénanátha, ételallergia, lisztérzékenység, epilepszia stb.) pedig nem minősül fogyatékosságnak - ahogyan a tanulási nehézség sem.

Fogyatékosság jogcímen kaphat többletpontot a mozgásszervi fogyatékosssággal élő, az érzékszervi fogyatékossággal élő, a beszédfogyatékos (diszfázia, diszlália, diszfónia, dadogás, hadarás, afázia, orrhangzós beszéd, dizartria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, centrális pöszeség, megkésett beszédfejlődés stb.), a pszichés fejlődési zavarral (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszortográfia, hiperaktivitás és figyelemzavar, magatartásszabályozási zavar stb.), vagy autizmus spektrum zavarral küzdő jelentkező. Ezek a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott sajátos nevelési igénynek felelnek meg.

A fogyatékosságot, illetve a sajátos nevelési igényt részletes szakértői véleménnyel kell igazolni. A fogyatékosság megnevezését és/vagy a BNO-kódját rögzíteni kell az E-felvételiben - olvasható a felvételi tájékoztatóban. Az is nagyon fontos, hogy az adott állapotnak a felvételi tájékoztató megjelenése és 2021. július 8. - a hiánypótlás határideje - között fenn kell állnia.

Arról, hogy mikor jár pluszpont hátrányos helyzetért, illetve gyermekgondozásért, itt írtunk korábban.

A 2021-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.