Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Orbán Viktor miniszterelnök ma bejelentette, hogy a tavalyi érettségikhez hasonlóan idén sem lesznek szóbeli vizsgák. A részletekről Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár beszélt az operatív törzs sajtótájékoztatóján. Most megnéztük, mit jelent pontozás szempontjából a szóbelik elhagyása.
Magyar nyelv és irodalom
A „hagyományos” középszintű magyarérettségin összesen 150 pontot lehet szerezni, amiből 50 pontot ér a szóbeli vizsga – a magyar nyelvi tétel kifejtéséért 10 pont, az irodalom tétel kifejtéséért 25 pont, a felelet nyelvi minőségéért pedig 15 pont jár. Szóbeli nélkül a magyar írásbelin maximum 100 pontot gyűjthettek. A szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotásra 50 pontot, a műértelmező szövegalkotásra 40 pontot, a helyesírásra és írásképre pedig 8+2 pontot kaphattok.
Történelem
A magyarhoz hasonlóan töriből is maximum 150 pontot lehetett eddig elérni az érettségin – 100 pontot az írásbelin és 50 pontot a szóbelin. Ha csak az írásbelivel számolunk, akkor a rövid feladatokkal és az esszékkel is 50-50 pontot lehet szerezni.
Idegen nyelv
A nyelvi érettségin máshogy oszlik el a maximálisan megszerezhető 150 pont. A szóbeli mindössze 33 pontot ér. Idén enélkül csak az írásbelivel megszerezhető 117 pont marad – 33 pont jár az olvasott szöveg értésre, 18 pont nyelvhelyességre, 33 pont a hallott szöveg értésre és további 33 pont az íráskészségre.
Matematika
Ezt a tantárgyat érinti a legkevésbé a döntés, ugyanis matekból középszinten eddig is csak annak kellett szóbeliznie, akinek nem sikerült elérnie az írásbelin a 25 százalékot. Az írásbeli vizsgán maximum 100 pont szerezhető – 30 pont az első feladatlappal és 70 pont a másodikkal.
Kik szóbelizhetnek idén? Vannak kivételek
Miután Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel, a Kossuth Rádiónak adott interjújában bejelentette, hogy a tavalyi érettségikhez hasonlóan, idén sem lesznek szóbeli vizsgák, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az operatív törzs sajtótájékoztatóján ismertette nagyvonalakban a részleteket.
Mint mondta, idén is azok a szabályok lesznek érvényesek, amelyek tavaly voltak. Azaz ahol nincs írásbeli, ott lesz szóbeli vizsga, és a mentességeket idén is alkalmazzák. Illetve javítani is lehet majd szóban: ha valaki nem érte el a 25 százalékot az írásbelin, de a 12 százalékot igen, akkor mehet szóbelizni, amivel felhúzhatja a jegyét. Tesiből lesz azonban eltérés, itt szóbeli és gyakorlati vizsgák is lesznek, ez utóbbiban azonban nem szerepel majd az úszás és a küzdősport, ugyanis ott nagyobb a megfertőződés veszélye.
Maruzsa Zoltán kihangsúlyozta, hogy természetesen idén is minden érettségi teljesértékű lesz a szóbelik nélkül is - ez vonatkozik az idegen nyelvű vizsgákra is, így az adott érettségikért 2021-ben is jár majd a nyelvvizsga. Az egészségügyi szabályok sem változnak, egyszerre csak 10 vizsgázó lehet egy teremben, lesz kézfertőtlenítő és lázmérés is. Erről bővebben itt írtunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).