Érettségi kérdés: hány pontot lehet szerezni a fő tárgyakból szóbeli nélkül?

Orbán Viktor miniszterelnök ma bejelentette, hogy a tavalyi érettségikhez hasonlóan idén sem lesznek szóbeli vizsgák. A részletekről Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár beszélt az operatív törzs sajtótájékoztatóján. Most megnéztük, mit jelent pontozás szempontjából a szóbelik elhagyása.

  • Tóth Alexandra

Magyar nyelv és irodalom

A „hagyományos” középszintű magyarérettségin összesen 150 pontot lehet szerezni, amiből 50 pontot ér a szóbeli vizsga – a magyar nyelvi tétel kifejtéséért 10 pont, az irodalom tétel kifejtéséért 25 pont, a felelet nyelvi minőségéért pedig 15 pont jár. Szóbeli nélkül a magyar írásbelin maximum 100 pontot gyűjthettek. A szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotásra 50 pontot, a műértelmező szövegalkotásra 40 pontot, a helyesírásra és írásképre pedig 8+2 pontot kaphattok.

Történelem

A magyarhoz hasonlóan töriből is maximum 150 pontot lehetett eddig elérni az érettségin – 100 pontot az írásbelin és 50 pontot a szóbelin. Ha csak az írásbelivel számolunk, akkor a rövid feladatokkal és az esszékkel is 50-50 pontot lehet szerezni.

Idegen nyelv

A nyelvi érettségin máshogy oszlik el a maximálisan megszerezhető 150 pont. A szóbeli mindössze 33 pontot ér. Idén enélkül csak az írásbelivel megszerezhető 117 pont marad – 33 pont jár az olvasott szöveg értésre, 18 pont nyelvhelyességre, 33 pont a hallott szöveg értésre és további 33 pont az íráskészségre.

Matematika

Ezt a tantárgyat érinti a legkevésbé a döntés, ugyanis matekból középszinten eddig is csak annak kellett szóbeliznie, akinek nem sikerült elérnie az írásbelin a 25 százalékot. Az írásbeli vizsgán maximum 100 pont szerezhető – 30 pont az első feladatlappal és 70 pont a másodikkal.

Kik szóbelizhetnek idén? Vannak kivételek

Miután Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel, a Kossuth Rádiónak adott interjújában bejelentette, hogy a tavalyi érettségikhez hasonlóan, idén sem lesznek szóbeli vizsgák, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az operatív törzs sajtótájékoztatóján ismertette nagyvonalakban a részleteket.

Mint mondta, idén is azok a szabályok lesznek érvényesek, amelyek tavaly voltak. Azaz ahol nincs írásbeli, ott lesz szóbeli vizsga, és a mentességeket idén is alkalmazzák. Illetve javítani is lehet majd szóban: ha valaki nem érte el a 25 százalékot az írásbelin, de a 12 százalékot igen, akkor mehet szóbelizni, amivel felhúzhatja a jegyét. Tesiből lesz azonban eltérés, itt szóbeli és gyakorlati vizsgák is lesznek, ez utóbbiban azonban nem szerepel majd az úszás és a küzdősport, ugyanis ott nagyobb a megfertőződés veszélye.

Maruzsa Zoltán kihangsúlyozta, hogy természetesen idén is minden érettségi teljesértékű lesz a szóbelik nélkül is - ez vonatkozik az idegen nyelvű vizsgákra is, így az adott érettségikért 2021-ben is jár majd a nyelvvizsga. Az egészségügyi szabályok sem változnak, egyszerre csak 10 vizsgázó lehet egy teremben, lesz kézfertőtlenítő és lázmérés is. Erről bővebben itt írtunk

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.