Orbán Viktor miniszterelnök ma bejelentette, hogy a tavalyi érettségikhez hasonlóan idén sem lesznek szóbeli vizsgák. A részletekről Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár beszélt az operatív törzs sajtótájékoztatóján. Most megnéztük, mit jelent pontozás szempontjából a szóbelik elhagyása.
Magyar nyelv és irodalom
A „hagyományos” középszintű magyarérettségin összesen 150 pontot lehet szerezni, amiből 50 pontot ér a szóbeli vizsga – a magyar nyelvi tétel kifejtéséért 10 pont, az irodalom tétel kifejtéséért 25 pont, a felelet nyelvi minőségéért pedig 15 pont jár. Szóbeli nélkül a magyar írásbelin maximum 100 pontot gyűjthettek. A szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotásra 50 pontot, a műértelmező szövegalkotásra 40 pontot, a helyesírásra és írásképre pedig 8+2 pontot kaphattok.
Történelem
A magyarhoz hasonlóan töriből is maximum 150 pontot lehetett eddig elérni az érettségin – 100 pontot az írásbelin és 50 pontot a szóbelin. Ha csak az írásbelivel számolunk, akkor a rövid feladatokkal és az esszékkel is 50-50 pontot lehet szerezni.
Idegen nyelv
A nyelvi érettségin máshogy oszlik el a maximálisan megszerezhető 150 pont. A szóbeli mindössze 33 pontot ér. Idén enélkül csak az írásbelivel megszerezhető 117 pont marad – 33 pont jár az olvasott szöveg értésre, 18 pont nyelvhelyességre, 33 pont a hallott szöveg értésre és további 33 pont az íráskészségre.
Matematika
Ezt a tantárgyat érinti a legkevésbé a döntés, ugyanis matekból középszinten eddig is csak annak kellett szóbeliznie, akinek nem sikerült elérnie az írásbelin a 25 százalékot. Az írásbeli vizsgán maximum 100 pont szerezhető – 30 pont az első feladatlappal és 70 pont a másodikkal.
Kik szóbelizhetnek idén? Vannak kivételek
Miután Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel, a Kossuth Rádiónak adott interjújában bejelentette, hogy a tavalyi érettségikhez hasonlóan, idén sem lesznek szóbeli vizsgák, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az operatív törzs sajtótájékoztatóján ismertette nagyvonalakban a részleteket.
Mint mondta, idén is azok a szabályok lesznek érvényesek, amelyek tavaly voltak. Azaz ahol nincs írásbeli, ott lesz szóbeli vizsga, és a mentességeket idén is alkalmazzák. Illetve javítani is lehet majd szóban: ha valaki nem érte el a 25 százalékot az írásbelin, de a 12 százalékot igen, akkor mehet szóbelizni, amivel felhúzhatja a jegyét. Tesiből lesz azonban eltérés, itt szóbeli és gyakorlati vizsgák is lesznek, ez utóbbiban azonban nem szerepel majd az úszás és a küzdősport, ugyanis ott nagyobb a megfertőződés veszélye.
Maruzsa Zoltán kihangsúlyozta, hogy természetesen idén is minden érettségi teljesértékű lesz a szóbelik nélkül is - ez vonatkozik az idegen nyelvű vizsgákra is, így az adott érettségikért 2021-ben is jár majd a nyelvvizsga. Az egészségügyi szabályok sem változnak, egyszerre csak 10 vizsgázó lehet egy teremben, lesz kézfertőtlenítő és lázmérés is. Erről bővebben itt írtunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
