Ha nem javul a járványügyi helyzet, elképzelhető, hogy 2021-ben is módosítanak az érettségi szabályokon – bár az oktatási államtitkárság most még „normál menetrendre” készül. De vajon milyen megoldások jöhetnek szóba? Összeszedtük a lehetséges alternatívákat.
"Jelenleg bizakodunk, tavaly is biztonságosan meg tudtuk szervezni a vizsgákat, ősszel a második hullám idején a szóbelik is rendben lementek, tehát normál menetrendre készülünk” - mondta néhány nappal ezelőtt Maruzsa Zoltán, Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára. A végső döntés azonban még nem született meg, a kormány – emelte ki Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára – „figyelemmel kíséri a járványhelyzet alakulását, és szükség esetén további intézkedéseket fog hozni”. De milyen megoldások jöhetnek szóba?
1. Írásbeli és szóbeli - minden marad, ahogy van
Úgy néz ki, idén lesznek szóbeli vizsgák is – igaz, hivatalos bejelentés még nem volt, tavaly az utolsó pillanatban fújták le a szóbeliket. Rétvári Bence államtitkár szerint az előző két vizsgaidőszak bebizonyította, hogy a járvány alatt is meg lehet szervezni az érettségit, ha betartják a szabályokat, például azt, hogy nem lehet tíznél több diák egy teremben. Igaz, tavaly ősszel – bár jóval többen jelentkeztek az érettségire, mint a korábbi években – csak 35 ezer diák vizsgázott, tavasszal azonban ennél jóval többen, átlagosan 100-110 ezren írásbeliznek és szóbeliznek. Kérdés, hogy a szóbeli vizsgák ennyi vizsgázó mellett is hatékonyan, időben és biztonságosan megtarthatóak-e.
„A diákok úgy készüljenek, hogy május első napjaiban írásbeli biztosan lesz, és úgy készülünk, hogy a szóbeliket is a hagyományos módon tartjuk meg” – mondta korábban Maruzsa Zoltán, az Emmi köznevelésért felelős államtitkára. Az elmúlt hetekben több petíciót indítottak a szóbelik törléséért, múlt héten pedig egy újabb diák kezdett aláírásgyűjtésbe – ez a petíció azonban nem a vizsgák törlését célozza, hanem azt, hogy a vizsgázók és a tanárok nagyobb biztonságban legyenek.
2. Írásbeli szóbeli nélkül - 2020 megismétli önmagát
Tavaly az utolsó pillanatban derült ki: elmaradnak a szóbeli érettségik, csak írásbeli vizsgák lesznek. Csak azokból a tantárgyakból lehetett szóbelizni, amelyekből nem volt lehetőség írásbelit tartani, ez tavaly 3178 diákot érintett.
Többen ezt a megoldást tartják a legbiztonságosabbnak, több petíció is indult a szóbeli vizsgák eltörléséért - az egyiket már több mint 21 ezren írták alá. Hiller István korábbi oktatási miniszer szerinte nemcsak a járványhelyzetet kell figyelembe venni a májusi-júniusi érettségik lebonyolításakor, hanem azt is, hogy a középiskolások az elmúlt három félévben szinte csak online tanultak. Ha a diákok nem a hagyományos módon készültek az érettségire, miért hagyományos módon akarják lebonyolítani a számonkérést? - tette fel a kérdést. Szerinte is csak az írásbeli érettségi vizsgák megtartása lenne a jó megoldás.
Maruzsa Zoltán államtitkár szerint viszont tavaly csak az írásbeli időpontjáig volt „népszerű” megoldás a szóbelik eltörlése, később sok diáktól kaptak olyan visszajelzést, hogy szóban szeretnének javítani. Hozzátette, a szaktárca „mindenre nyitott”, de az érettségi vizsgák forgatókönyvét az aktuális járványhelyzet fogja meghatározni.
| Mi lesz az oltásokkal? |
Gulyás Gergely a március 25-i kormányinfón elmondta, hogy azt tervezik, az iskolák megnyitását megelőzően beoltják a tanárokat, az óvodai és a bölcsődei dolgozókat is, ez azonban továbbra is önkéntes alapon működik majd, így azt kérik, hogy mindenki regisztráljon. Hozzátette: remélik, hogy május végéig mindenki megkapja az első oltást, és bár van lehetőség az érettségi időpontok módosítására, egyelőre nem számolnak vele. |
3. Se írásbeli, se szóbeli – a szlovák és az angol példa
Szlovákiában idén sem tartják meg az érettségit, ugyanúgy értékelik majd a diákok teljesítményét, mint tavaly: az érettségi bizonyítvány jegyeit az adott tantárgyból szerzett év végi, valamint az utolsó két félévi jegyek átlaga adja majd. Angliában is hasonló a rendszer már második éve, a szigetországban is a tanárok értékelnek majd a hagyományos GCSE és A-level, azaz az érettségi és év végi vizsgák helyett.
Ez azonban több kérdést is felvet. Mivel az érettségi a felvételihez is szükséges, a vizsgák megtartása a továbbtanulás miatt is fontos. „Az érettségi elhagyásának ötlete a felvételi rendszert is kaotikussá tenné, mert az év végi jegyek jóváhagyásával nem tudunk emelt szintű érettségire vonatkozó jegyet adni” - mondta korábban az Eduline-nak Edényi László, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója. Ha az emelt szintű fakultációk jegyeit kellene jóváhagyni, szerinte az elvenné a továbbtanulási lehetőséget azoktól a tanulóktól, akik nem jártak ilyen fakultációra, mégis az adott irányban szeretnének diplomát szerezni.
Ha minden marad az eredetiben (mivel mindenki ugyanolyan nehéz helyzetben van), legfeljebb alacsonyabbak lesznek a ponthatárok 2021-ben - vélekedett. "Ugyanazok a felvételizők küzdenek egymással, hasonló helyezben vannak a szegedi vagy soproni diákok, a budapesti diákok és mindenki más is."
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! [[ CustomHTML ]] |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
