Ha nem javul a járványügyi helyzet, elképzelhető, hogy 2021-ben is módosítanak az érettségi szabályokon – bár az oktatási államtitkárság most még „normál menetrendre” készül. De vajon milyen megoldások jöhetnek szóba? Összeszedtük a lehetséges alternatívákat.
"Jelenleg bizakodunk, tavaly is biztonságosan meg tudtuk szervezni a vizsgákat, ősszel a második hullám idején a szóbelik is rendben lementek, tehát normál menetrendre készülünk” - mondta néhány nappal ezelőtt Maruzsa Zoltán, Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára. A végső döntés azonban még nem született meg, a kormány – emelte ki Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára – „figyelemmel kíséri a járványhelyzet alakulását, és szükség esetén további intézkedéseket fog hozni”. De milyen megoldások jöhetnek szóba?
1. Írásbeli és szóbeli - minden marad, ahogy van
Úgy néz ki, idén lesznek szóbeli vizsgák is – igaz, hivatalos bejelentés még nem volt, tavaly az utolsó pillanatban fújták le a szóbeliket. Rétvári Bence államtitkár szerint az előző két vizsgaidőszak bebizonyította, hogy a járvány alatt is meg lehet szervezni az érettségit, ha betartják a szabályokat, például azt, hogy nem lehet tíznél több diák egy teremben. Igaz, tavaly ősszel – bár jóval többen jelentkeztek az érettségire, mint a korábbi években – csak 35 ezer diák vizsgázott, tavasszal azonban ennél jóval többen, átlagosan 100-110 ezren írásbeliznek és szóbeliznek. Kérdés, hogy a szóbeli vizsgák ennyi vizsgázó mellett is hatékonyan, időben és biztonságosan megtarthatóak-e.
„A diákok úgy készüljenek, hogy május első napjaiban írásbeli biztosan lesz, és úgy készülünk, hogy a szóbeliket is a hagyományos módon tartjuk meg” – mondta korábban Maruzsa Zoltán, az Emmi köznevelésért felelős államtitkára. Az elmúlt hetekben több petíciót indítottak a szóbelik törléséért, múlt héten pedig egy újabb diák kezdett aláírásgyűjtésbe – ez a petíció azonban nem a vizsgák törlését célozza, hanem azt, hogy a vizsgázók és a tanárok nagyobb biztonságban legyenek.
2. Írásbeli szóbeli nélkül - 2020 megismétli önmagát
Tavaly az utolsó pillanatban derült ki: elmaradnak a szóbeli érettségik, csak írásbeli vizsgák lesznek. Csak azokból a tantárgyakból lehetett szóbelizni, amelyekből nem volt lehetőség írásbelit tartani, ez tavaly 3178 diákot érintett.
Többen ezt a megoldást tartják a legbiztonságosabbnak, több petíció is indult a szóbeli vizsgák eltörléséért - az egyiket már több mint 21 ezren írták alá. Hiller István korábbi oktatási miniszer szerinte nemcsak a járványhelyzetet kell figyelembe venni a májusi-júniusi érettségik lebonyolításakor, hanem azt is, hogy a középiskolások az elmúlt három félévben szinte csak online tanultak. Ha a diákok nem a hagyományos módon készültek az érettségire, miért hagyományos módon akarják lebonyolítani a számonkérést? - tette fel a kérdést. Szerinte is csak az írásbeli érettségi vizsgák megtartása lenne a jó megoldás.
Maruzsa Zoltán államtitkár szerint viszont tavaly csak az írásbeli időpontjáig volt „népszerű” megoldás a szóbelik eltörlése, később sok diáktól kaptak olyan visszajelzést, hogy szóban szeretnének javítani. Hozzátette, a szaktárca „mindenre nyitott”, de az érettségi vizsgák forgatókönyvét az aktuális járványhelyzet fogja meghatározni.
| Mi lesz az oltásokkal? |
Gulyás Gergely a március 25-i kormányinfón elmondta, hogy azt tervezik, az iskolák megnyitását megelőzően beoltják a tanárokat, az óvodai és a bölcsődei dolgozókat is, ez azonban továbbra is önkéntes alapon működik majd, így azt kérik, hogy mindenki regisztráljon. Hozzátette: remélik, hogy május végéig mindenki megkapja az első oltást, és bár van lehetőség az érettségi időpontok módosítására, egyelőre nem számolnak vele. |
3. Se írásbeli, se szóbeli – a szlovák és az angol példa
Szlovákiában idén sem tartják meg az érettségit, ugyanúgy értékelik majd a diákok teljesítményét, mint tavaly: az érettségi bizonyítvány jegyeit az adott tantárgyból szerzett év végi, valamint az utolsó két félévi jegyek átlaga adja majd. Angliában is hasonló a rendszer már második éve, a szigetországban is a tanárok értékelnek majd a hagyományos GCSE és A-level, azaz az érettségi és év végi vizsgák helyett.
Ez azonban több kérdést is felvet. Mivel az érettségi a felvételihez is szükséges, a vizsgák megtartása a továbbtanulás miatt is fontos. „Az érettségi elhagyásának ötlete a felvételi rendszert is kaotikussá tenné, mert az év végi jegyek jóváhagyásával nem tudunk emelt szintű érettségire vonatkozó jegyet adni” - mondta korábban az Eduline-nak Edényi László, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója. Ha az emelt szintű fakultációk jegyeit kellene jóváhagyni, szerinte az elvenné a továbbtanulási lehetőséget azoktól a tanulóktól, akik nem jártak ilyen fakultációra, mégis az adott irányban szeretnének diplomát szerezni.
Ha minden marad az eredetiben (mivel mindenki ugyanolyan nehéz helyzetben van), legfeljebb alacsonyabbak lesznek a ponthatárok 2021-ben - vélekedett. "Ugyanazok a felvételizők küzdenek egymással, hasonló helyezben vannak a szegedi vagy soproni diákok, a budapesti diákok és mindenki más is."
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! [[ CustomHTML ]] |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
