"Ha szükség lesz rá, akkor további intézkedéseket hozunk" - mi lesz az érettségikkel?

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a tavalyi érettségiket tavaly kétszer is "zökkenőmentesen" sikerült megszervezni és lebonyolítani. De vajon mi lesz az idei szóbeli vizsgákkal?

  • Csik Veronika

Természetesen, a kormány figyelemmel kíséri a járványhelyzet alakulását és szükség esetén további intézkedéseket fog hozni.

- írta ismét Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára egy érettségivel kapcsolatos parlamenti kérdésre. Oláh Lajos DK-s országgyűlési képviselő arra szeretett volna választ kapni, "kíván-e a kormány egyértelmű állást foglalni azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a szóbeli érettségivel?".

Az államtitkár válaszában, bár konkrétumokat nem elített a szóbelikkel kapcsolatban, megismételte a már korábban is sokszor elhangzott kijelentéseket. Kiemelt figyelmet fordítanak a jelenlegi helyzetben is az érettségizők felkészítésére - írta, hozzátette: az elmúlt év két sikeresen lebonyolított vizsgaidőszaka bebizonyította, hogy a járvány alatt is megszervezhetőek az érettségik, ha betartják a szabályokat, például azt, hogy nem lehet 10 főnél több diák egy teremben.

Rétvári Bence azt is kifejtette, hogy annak érdekében, hogy a végzősök idén is minél jobb eredményeket érhessenek el, november 11. óta (az online oktatásra átállás óta) lehetőség van az iskolákban a kiscsoportos, személyes felkészítőkre, és ezt a jelenlegi helyzetben is engedélyezik. Azt is elmondta, hogy a Nemzeti Köznevelési Platformon elérhetőek „az érettségi felkészüléshez leginkább szükséges közismereti tankönyvek” digitálisan.

A diákok szerint azonban nem a tankönyvek vagy a kiscsoportos órák hiányoznak – gyakorlatilag kisebb-nagyobb megszakításokkal, harmadik féléve tanulnak otthonról. Ha az írásbeli vizsgákat nem is, a szóbeliket eltörölnék. Egy másfél hete indult petíció létrehozói szerint a szóbeli érettségi vizsga eltörlésével az érettségiző diákok és tanáraik megbetegedésének kockázatát kontaktok limitálásával jelentősen csökkenteni lehetne. A részletes indoklásban ezen felül kiemelik azt is, hogy szerintük az online oktatás nem olyan hatékony, mint a hagyományos, ugyanis a jelenlegi helyzetben a diákoknak nem volt lehetőségünk a szóbeli felelések menetét vagy a kísérleteket gyakorolni, végignézni az emelt szintű természettudományi tárgyak szóbeli vizsgájához. Az említett petíciót eddig több mint 20 ezren írták alá.

Persze a vizsgák eltörlésével sem ért mindnenki egyet. Egy másik petíció viszont kivételesen nem a vizsgák eltörléséről szól, hanem arról, milyen feltételek mellett lehetne ezeket megvalósítani. A diák javaslatait itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.