"Ha szükség lesz rá, akkor további intézkedéseket hozunk" - mi lesz az érettségikkel?

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a tavalyi érettségiket tavaly kétszer is "zökkenőmentesen" sikerült megszervezni és lebonyolítani. De vajon mi lesz az idei szóbeli vizsgákkal?

  • Csik Veronika

Természetesen, a kormány figyelemmel kíséri a járványhelyzet alakulását és szükség esetén további intézkedéseket fog hozni.

- írta ismét Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára egy érettségivel kapcsolatos parlamenti kérdésre. Oláh Lajos DK-s országgyűlési képviselő arra szeretett volna választ kapni, "kíván-e a kormány egyértelmű állást foglalni azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a szóbeli érettségivel?".

Az államtitkár válaszában, bár konkrétumokat nem elített a szóbelikkel kapcsolatban, megismételte a már korábban is sokszor elhangzott kijelentéseket. Kiemelt figyelmet fordítanak a jelenlegi helyzetben is az érettségizők felkészítésére - írta, hozzátette: az elmúlt év két sikeresen lebonyolított vizsgaidőszaka bebizonyította, hogy a járvány alatt is megszervezhetőek az érettségik, ha betartják a szabályokat, például azt, hogy nem lehet 10 főnél több diák egy teremben.

Rétvári Bence azt is kifejtette, hogy annak érdekében, hogy a végzősök idén is minél jobb eredményeket érhessenek el, november 11. óta (az online oktatásra átállás óta) lehetőség van az iskolákban a kiscsoportos, személyes felkészítőkre, és ezt a jelenlegi helyzetben is engedélyezik. Azt is elmondta, hogy a Nemzeti Köznevelési Platformon elérhetőek „az érettségi felkészüléshez leginkább szükséges közismereti tankönyvek” digitálisan.

A diákok szerint azonban nem a tankönyvek vagy a kiscsoportos órák hiányoznak – gyakorlatilag kisebb-nagyobb megszakításokkal, harmadik féléve tanulnak otthonról. Ha az írásbeli vizsgákat nem is, a szóbeliket eltörölnék. Egy másfél hete indult petíció létrehozói szerint a szóbeli érettségi vizsga eltörlésével az érettségiző diákok és tanáraik megbetegedésének kockázatát kontaktok limitálásával jelentősen csökkenteni lehetne. A részletes indoklásban ezen felül kiemelik azt is, hogy szerintük az online oktatás nem olyan hatékony, mint a hagyományos, ugyanis a jelenlegi helyzetben a diákoknak nem volt lehetőségünk a szóbeli felelések menetét vagy a kísérleteket gyakorolni, végignézni az emelt szintű természettudományi tárgyak szóbeli vizsgájához. Az említett petíciót eddig több mint 20 ezren írták alá.

Persze a vizsgák eltörlésével sem ért mindnenki egyet. Egy másik petíció viszont kivételesen nem a vizsgák eltörléséről szól, hanem arról, milyen feltételek mellett lehetne ezeket megvalósítani. A diák javaslatait itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.