Sem az írásbelit, sem a szóbelit nem tartják meg.
A jelenlegi járványügyi helyzetre való tekintettel idén sem tartják meg az érettségiket Szlovákiában. Az értékelés a tavaly alkalmazott rendszer mintáját követi: az érettségi bizonyítvány végső jegyeit az adott tantárgyból szerzett év végi, valamint az utolsó két év félévi jegyeinek átlaga adja majd – számolt be róla az Új szó nevű pozsonyi napilap.
A végzős diákok számára a tanév május 14-én ér véget, a fenti módon megállapított érdemjegyet pedig legkésőbb május 19-én kapják meg. Amennyiben valaki nem fogadja el a jegyátlaga alapján meghatározott értékelést, lehetősége lesz klasszikus szóbelit tenni, amelyet május 31-ig kell teljesítenie.
Mi vár a diákokra itthon?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nemrég ismét megerősítette, hogy a jelenlegi tervek szerint írásbeli és szóbeli vizsga is lesz az idei érettségin. "Az érettségit a tavalyi tapasztalatok hasznosításával, jelenlegi terveink szerint hagyományos módon szervezzük meg. De természetesen a kormány és az Operatív Törzs folyamatosan figyelemmel kíséri a járványhelyzet alakulását, és ha szükséges, meghozza a megfelelő intézkedéseket" – mondták.
Azonban nem minden diák örül annak, hogy "hagyományos" érettségire kell készülniük a jelenlegi helyzetben, ezért nagyjából másfél hete újabb petíciót indítottak a szóbelik eltörléséért, amelyet mostanáig közel húszezren írtak alá. Egy másik végzős diák szerint azonban "ez a két vizsga kiegészíti egymást, amennyiben csak az egyiket vagy a másikat tartjuk meg, az negatívan hat a felvételi pontszámokra", így azért kezdett aláírásgyűjtésbe, hogy mindkét vizsgarész legyen megtartva – természetesen a megfelelő feltételekkel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
