"Ha szükség lesz rá, akkor további intézkedéseket hozunk" - mi lesz az érettségikkel?

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a tavalyi érettségiket tavaly kétszer is "zökkenőmentesen" sikerült megszervezni és lebonyolítani. De vajon mi lesz az idei szóbeli vizsgákkal?

  • Csik Veronika

Természetesen, a kormány figyelemmel kíséri a járványhelyzet alakulását és szükség esetén további intézkedéseket fog hozni.

- írta ismét Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára egy érettségivel kapcsolatos parlamenti kérdésre. Oláh Lajos DK-s országgyűlési képviselő arra szeretett volna választ kapni, "kíván-e a kormány egyértelmű állást foglalni azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a szóbeli érettségivel?".

Az államtitkár válaszában, bár konkrétumokat nem elített a szóbelikkel kapcsolatban, megismételte a már korábban is sokszor elhangzott kijelentéseket. Kiemelt figyelmet fordítanak a jelenlegi helyzetben is az érettségizők felkészítésére - írta, hozzátette: az elmúlt év két sikeresen lebonyolított vizsgaidőszaka bebizonyította, hogy a járvány alatt is megszervezhetőek az érettségik, ha betartják a szabályokat, például azt, hogy nem lehet 10 főnél több diák egy teremben.

Rétvári Bence azt is kifejtette, hogy annak érdekében, hogy a végzősök idén is minél jobb eredményeket érhessenek el, november 11. óta (az online oktatásra átállás óta) lehetőség van az iskolákban a kiscsoportos, személyes felkészítőkre, és ezt a jelenlegi helyzetben is engedélyezik. Azt is elmondta, hogy a Nemzeti Köznevelési Platformon elérhetőek „az érettségi felkészüléshez leginkább szükséges közismereti tankönyvek” digitálisan.

A diákok szerint azonban nem a tankönyvek vagy a kiscsoportos órák hiányoznak – gyakorlatilag kisebb-nagyobb megszakításokkal, harmadik féléve tanulnak otthonról. Ha az írásbeli vizsgákat nem is, a szóbeliket eltörölnék. Egy másfél hete indult petíció létrehozói szerint a szóbeli érettségi vizsga eltörlésével az érettségiző diákok és tanáraik megbetegedésének kockázatát kontaktok limitálásával jelentősen csökkenteni lehetne. A részletes indoklásban ezen felül kiemelik azt is, hogy szerintük az online oktatás nem olyan hatékony, mint a hagyományos, ugyanis a jelenlegi helyzetben a diákoknak nem volt lehetőségünk a szóbeli felelések menetét vagy a kísérleteket gyakorolni, végignézni az emelt szintű természettudományi tárgyak szóbeli vizsgájához. Az említett petíciót eddig több mint 20 ezren írták alá.

Persze a vizsgák eltörlésével sem ért mindnenki egyet. Egy másik petíció viszont kivételesen nem a vizsgák eltörléséről szól, hanem arról, milyen feltételek mellett lehetne ezeket megvalósítani. A diák javaslatait itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.