"Ha szükség lesz rá, akkor további intézkedéseket hozunk" - mi lesz az érettségikkel?

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a tavalyi érettségiket tavaly kétszer is "zökkenőmentesen" sikerült megszervezni és lebonyolítani. De vajon mi lesz az idei szóbeli vizsgákkal?

  • Csik Veronika

Természetesen, a kormány figyelemmel kíséri a járványhelyzet alakulását és szükség esetén további intézkedéseket fog hozni.

- írta ismét Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára egy érettségivel kapcsolatos parlamenti kérdésre. Oláh Lajos DK-s országgyűlési képviselő arra szeretett volna választ kapni, "kíván-e a kormány egyértelmű állást foglalni azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a szóbeli érettségivel?".

Az államtitkár válaszában, bár konkrétumokat nem elített a szóbelikkel kapcsolatban, megismételte a már korábban is sokszor elhangzott kijelentéseket. Kiemelt figyelmet fordítanak a jelenlegi helyzetben is az érettségizők felkészítésére - írta, hozzátette: az elmúlt év két sikeresen lebonyolított vizsgaidőszaka bebizonyította, hogy a járvány alatt is megszervezhetőek az érettségik, ha betartják a szabályokat, például azt, hogy nem lehet 10 főnél több diák egy teremben.

Rétvári Bence azt is kifejtette, hogy annak érdekében, hogy a végzősök idén is minél jobb eredményeket érhessenek el, november 11. óta (az online oktatásra átállás óta) lehetőség van az iskolákban a kiscsoportos, személyes felkészítőkre, és ezt a jelenlegi helyzetben is engedélyezik. Azt is elmondta, hogy a Nemzeti Köznevelési Platformon elérhetőek „az érettségi felkészüléshez leginkább szükséges közismereti tankönyvek” digitálisan.

A diákok szerint azonban nem a tankönyvek vagy a kiscsoportos órák hiányoznak – gyakorlatilag kisebb-nagyobb megszakításokkal, harmadik féléve tanulnak otthonról. Ha az írásbeli vizsgákat nem is, a szóbeliket eltörölnék. Egy másfél hete indult petíció létrehozói szerint a szóbeli érettségi vizsga eltörlésével az érettségiző diákok és tanáraik megbetegedésének kockázatát kontaktok limitálásával jelentősen csökkenteni lehetne. A részletes indoklásban ezen felül kiemelik azt is, hogy szerintük az online oktatás nem olyan hatékony, mint a hagyományos, ugyanis a jelenlegi helyzetben a diákoknak nem volt lehetőségünk a szóbeli felelések menetét vagy a kísérleteket gyakorolni, végignézni az emelt szintű természettudományi tárgyak szóbeli vizsgájához. Az említett petíciót eddig több mint 20 ezren írták alá.

Persze a vizsgák eltörlésével sem ért mindnenki egyet. Egy másik petíció viszont kivételesen nem a vizsgák eltörléséről szól, hanem arról, milyen feltételek mellett lehetne ezeket megvalósítani. A diák javaslatait itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.