Nyolcezren jelentkeztek jogi alap-, osztatlan és mesterszakokra a 2021-es felvételin, ezzel kilencéves rekord dőlt meg – derül ki a csütörtökön nyilvánosságra hozott adatokból. A felvételizők száma a terület legnépszerűbb szakján, az ötéves jogászképzésen is megugrott. Nem véletlenül: a kormány tavaly lazított a felvételi feltételeken, a vidéki jogi karokon a korábbinál jóval könnyebb állami ösztöndíjas helyet szerezni.
5397 jelentkezővel a jogászképzés a 2021-es egyetemi-főiskolai felvételi negyedik legnépszerűbb szakja, csak a gazdálkodási és menedzsmentet, a kereskedelem és marketinget, valamint a pszichológiát jelölték meg többen a jelentkezési lapon – derül ki a 2021-es jelentkezési statisztikákból, amelyeket csütörtökön hozott nyilvánosságra az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Idén több mint 10 ezerrel jelentkeztek többen alap- vagy mesterképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre, mint tavaly. A 101 878 jelentkező több mint 11 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest, akkor ugyanis alig több mint 91 ezren felvételiztek valamelyik egyetemre vagy főiskolára: húsz éve nem volt olyan alacsony a továbbtanulók száma, mint tavaly.
Jogászképzés: több ezren próbálkoznak idén
Igaz, az ötéves jogászképzésen 2020-ban sem esett vissza a jelentkezők száma, akkor 5128-an próbálkoztak, ám az azt megelőző években 3000-4000 között stagnált a számuk. A kormány 2012-ben ugyanis szigorított a jogászképzés finanszírozásán – bár az egyetemek meghirdethettek államilag finanszírozott helyeket, de a ponthatárokat a felsőoktatást akkor irányító Emberi Erőforrások Minisztériuma határozta meg, központilag. A leendő jogászoknak 2013-ban legalább 465 pontot kellett összegyűjteniük a maximális 500-ból, aki ennél kevesebb pontot szerzett, csak fizetős formában kezdhette el a képzést. Ez persze keveseknek ment, 465 ponthoz ugyanis kitűnő középiskolai és érettségi bizonyítvány, emelt szintű érettségi, nyelvvizsga is kell.
A jogászképzés előzetes ponthatárán aztán időről időre változtattak: 2015-ben már „csak” 460, 2019-ben pedig 440 volt a támogatott hallgatói hely ponthatára. A 2020-as felvételi szezon kezdete előtt jelentette be az innovációs tárca, hogy „a megfelelő hallgatói létszám és eloszlás érdekében” 440-ről 350-re csökkentik a minimumponthatárt (a végleges ponthatárok a jelentkezők száma és pontszáma miatt ennél persze jóval magasabbak lettek, 365 és 472 között mozogtak). Ezzel párhuzamosan meghatározták az államilag finanszírozott helyek számát is, intézményenként legfeljebb 80 ilyen helyet lehet biztosítani a jogászhallgatóknak.
Ez utóbbival rosszul jártak azok, akik a legtöbb felvételizőt vonzó, jellemzően budapesti jogi karokra jelentkeztek. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán például az új szabály miatt a korábbi 140-340 helyett mindössze 81 elsőéves kezdhette meg tandíjmentes formában a tanulmányait 2020-ban, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen egy év alatt 200-ról 87-re csökkent a számuk.
A vidéki jogi karokon ezzel párhuzamosan többszörösére nőtt az állami ösztöndíjasok száma – és alighanem ez volt a legfőbb cél, Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára 2019 végén ugyanis arról beszélt, a visszajelzések szerint az ország több pontján komoly jogászhiány kezd kialakulni. Miskolcon 2019-ben csak 17-en, egy évvel később már 102-en szereztek támogatott helyet, a Szegedi Tudományegyetemen ugyanebben az időszakban 45-ről 88-ra, a Debreceni Egyetemen 48-ről 102-re, a győri egyetemen 17-ről 96-ra ugrott a számuk.
A 2021-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
