Tarolnak a gazdálkodástudományi képzések az idei felvételiben is

A legfrissebb felvételi statisztikák szerint a 2021 szeptemberében induló egyetemi, főiskolai képzésekre összesen 101 844-en jelentkeztek. Mutatjuk, hogy ez a szám hogyan oszlik el a különböző képzési területek között.

  • Eduline

Talán nem meglepő, de a 2021-es felvételin is a gazdálkodástudományi képzéseket jelölték meg a legtöbben – több mint 29 ezren választottak szakot ilyen területen. A második legnépszerűbb képzési terület a bölcsészettudomány, bár a jelentkezők száma itt már több mint tízezerrel kevesebb – mindössze 17 593. A top háromban vannak a műszaki képzések is, 13 986 jelentkezővel.

Mutatjuk a toplistát és a pontos jelentkezőszámokat:

  1. gazdálkodástudományok (29361) 
  2. bölcsészettudomány (17593)
  3. műszaki (13986) 
  4. pedagógusképzések (13110) 
  5. társadalomtudomány (11870)
  6. orvos- és egészségtudomány (10890)
  7. informatika (10864) 
  8. jogi (8000)
  9. agrár (6438)
  10. művészet (6318) 
  11. természettudomány (4355)
  12. államtudományi (4246) 
  13. sporttudomány (3869)
  14. művészetközvetítés (815) 

Érdekesség, hogy a tavalyi számokhoz képest az informatika két helyet esett vissza a listában. Ami az elsőhelyes jelentkezéseket illeti, a legtöbben a gazdaságtudományi képzéseket (22408) választanák, de a bölcsészettudomány (12072) és a műszaki terület (10588) is népszerű.

Ha kíváncsiak vagytok, hogy melyik a tíz legnépszerűbb szak a 2021-es felvételin, akkor itt megnézhetitek. A legnépszerűbb egyetemek listáját pedig itt találjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.