A nap kérdése: hány százalékot kell elérni az érettségin a ketteshez és az ötöshöz?

Nincs már két teljes hónap hátra az idei érettségik kezdetéig. A vizsgákon mindenki szeretne jó jegyeket szerezni, de ehhez el kell érnetek bizonyos százalékokat. Itt megnézhetitek, hogyan osztályoznak benneteket közép- és emelt szinten.

  • Tóth Alexandra

A kettes alsó határa mindkét szinten 25 százalék, amit úgy kell elérnetek, hogy a szóbelin és az írásbelin is -, ha a tárgy több vizsgarészből áll (pl. nyelvi érettségi), akkor minden részen - legalább 12-12 százalékot szereztek. Vagyis hiába lesz 30 százalékos az írásbelitek, ha a szóbelin csak 11 százalékot értek el, ez nem lesz elég a sikeres vizsgához.

Az érettségi vizsgán az írásbelin és a szóbelin is pontszámokat kaptok, amelyeket összeadnak, és ebből határozzák meg a százalékos eredményeteket. Ha kíváncsiak vagytok, hogy a fő tárgyaknál miből adódnak össze az írásbelin és a szóbelin szerezhető pontok, itt megnézhetitek őket.

A középszintű érettségi százalékait és osztályzatait itt nézhetitek meg:

Középszintű érettségi
80-100%jeles (5)
60-79%jó (4)
40-59%közepes (3)
25-39%elégséges (2)
0-24%elégtelen (1)

Emelt szinten teljesen más százalékok tartoznak egy-egy osztályzathoz - kivéve a ketteshez szükséges minimumot. Ezeket itt nézhetitek meg:

Emelet szintű érettségi
60-100%jeles (5)
47-59%jó (4)
33-46%közepes (3)
25-32%elégséges (2)
0-24%elégtelen (1)

Miért fontos az érettségi eredmény a felvételinél?

Ha alap- vagy osztatlan szakra felvételiztek, összesen 500 pontot szerezhettek. A tanulmányi eredmények 200 pontot, az érettségi szintén maximum 200 pontot ér, valamint 100 pluszpontot kaphattok. Azt, hogy 2021-ben miért jár többletpont, itt nézhetitek meg.

A felvételi pontjaitokat két módszerrel lehet kiszámítani: vagy a tanulmányi és az érettségi pontszámot adják össze, vagy az érettségi pontszámotokat duplázzák meg. A két módszer közül automatikusan azt alkalmazzák, amelyik számotokra előnyösebb. A pontszámításról itt olvashattok részletesebben.

A 2021-es érettségivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.