Nincs már két teljes hónap hátra az idei érettségik kezdetéig. A vizsgákon mindenki szeretne jó jegyeket szerezni, de ehhez el kell érnetek bizonyos százalékokat. Itt megnézhetitek, hogyan osztályoznak benneteket közép- és emelt szinten.
A kettes alsó határa mindkét szinten 25 százalék, amit úgy kell elérnetek, hogy a szóbelin és az írásbelin is -, ha a tárgy több vizsgarészből áll (pl. nyelvi érettségi), akkor minden részen - legalább 12-12 százalékot szereztek. Vagyis hiába lesz 30 százalékos az írásbelitek, ha a szóbelin csak 11 százalékot értek el, ez nem lesz elég a sikeres vizsgához.
Az érettségi vizsgán az írásbelin és a szóbelin is pontszámokat kaptok, amelyeket összeadnak, és ebből határozzák meg a százalékos eredményeteket. Ha kíváncsiak vagytok, hogy a fő tárgyaknál miből adódnak össze az írásbelin és a szóbelin szerezhető pontok, itt megnézhetitek őket.
A középszintű érettségi százalékait és osztályzatait itt nézhetitek meg:
| Középszintű érettségi | |
| 80-100% | jeles (5) |
| 60-79% | jó (4) |
| 40-59% | közepes (3) |
| 25-39% | elégséges (2) |
| 0-24% | elégtelen (1) |
Emelt szinten teljesen más százalékok tartoznak egy-egy osztályzathoz - kivéve a ketteshez szükséges minimumot. Ezeket itt nézhetitek meg:
| Emelet szintű érettségi | |
| 60-100% | jeles (5) |
| 47-59% | jó (4) |
| 33-46% | közepes (3) |
| 25-32% | elégséges (2) |
| 0-24% | elégtelen (1) |
Miért fontos az érettségi eredmény a felvételinél?
Ha alap- vagy osztatlan szakra felvételiztek, összesen 500 pontot szerezhettek. A tanulmányi eredmények 200 pontot, az érettségi szintén maximum 200 pontot ér, valamint 100 pluszpontot kaphattok. Azt, hogy 2021-ben miért jár többletpont, itt nézhetitek meg.
A felvételi pontjaitokat két módszerrel lehet kiszámítani: vagy a tanulmányi és az érettségi pontszámot adják össze, vagy az érettségi pontszámotokat duplázzák meg. A két módszer közül automatikusan azt alkalmazzák, amelyik számotokra előnyösebb. A pontszámításról itt olvashattok részletesebben.
A 2021-es érettségivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
