A kerettantervben nem található ismereteket kérnének az új töriérettségikben

Elfogadhatatlannak tartja a Történelemtanárok Egylete (TTE) az érettségi vizsga tervezett változtatását. A szakmai szervezet meg sem kapta véleményezésre ezt a fontos szakmai anyagot.

  • Eduline

Elfogadhatatlanak tartjuk, hogy az új, 2024-től érvényes érettségi szabályozásról, annak tartalmi tényezőiről sem történik valamennyi szakmai szervezet véleményét kikérő érdemi egyeztetés

- írja a TTE friss közleményében. Szerinrük több évtizedes visszalépést jelent, hogy az érettségi vizsga tematikája a korábbi szabályozáshoz képest – az emelt szintű érettségin számos új, a kerettantervben nem található konkrét ismeret előírásával – jelentősen nagyobb hangsúlyt helyez a lexikális tudásra. Például az 5. témakörhöz plusz 142 lexikai elem került.

Ezzel pedig szükségképpen háttérbe szorítja az időt, energiát igénylő, gondolkodtató és forrásokat elemeztető tanítást.

Hangsúlyozzák, hogy az emelt szintű új elvárások nem csak a 12. évfolyamon emelt szinten vizsgázók számára jelentenek plusz követelményt, hanem befolyásolják a középiskolai tanítás-tanulás egészét is, hiszen a diákok nem a középiskola elején döntik el, milyen szinten érettségiznek, a vizsgán pedig olyat is számon kérnek, ami a kerettantervben nem szerepel. Ezt külön aggályosnak tartják.

Kifogásolják a politikatörténeti témák arányának növelését, mivel ez szerintük ellentétes a korszerű történelemtanítás trendjével, egyszersmind az életmódtörténet visszaszorulása megnehezíti a múltban élt emberek életének megismerését, megértését.

Az is kérdéses - írják a közleményükben -, hogy a jelentős többletadatot mikor és hogyan fogják megtanulni a diákok a kerettantervi órakeretben. Az érettségi vizsga tervezett változtatását elfogadhatatlannak tartják. Szakmai vitát várnak, majd széles körben elfogadott, korszerű anyag kidolgozását.

Korábban a Magyartanárok Egyesülete is kiadott egy állásfoglalást az új szabályokkal kapcsolatban. A 2024-től érvényes magyarérettségi terve is több évtizedes visszalépés a jelenlegi szabályokhoz képest. Erről bővebben itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.